2009. március 26., csütörtök
Digitális nyomtatás
A Magyar Nyomdász (www.magyarnyomdasz.hu) digitális nyomtatással kapcsolatos írásai:
http://www.magyarnyomdasz.hu/digitalis-nyomtatas
http://www.magyarnyomdasz.hu/digitalis-nyomtatas
A digitális nyomtatás sikertörténete II.
FORRÁS: http://digitalis-nyomda.com/cikk/77/z_digitalis_nyomtatas_sikertortenete_ii_copy.html
Mire jó a digitális nyomtatás?
A digitális nyomtatás is hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben kezeljük információinkat. Rengeteg féle dolgot lehet és ajánlott digitális nyomtatóval nyomtatni. Most nézzük meg azt, hogy miért érdemes egy ilyen szolgáltatást igénybe venni.
Digitális nyomtatás alkalmas arra, hogy készítsünk plakátot!
Ha egy reklámcégnél dolgozunk, vagy olyan tevékenységet végzünk, ami plakát nyomtatását igényli, akkor azt a legtanácsosabb digitális nyomtatóval nyomtatni. Miért?
Mert jó minőségű, olcsó, ha nem magas példányszámban nyomtatunk. Vannak nagy méretű nyomtatók, amik kiválóak erre a célra, tehát a méret nem lehet akadály, igénynek megfelelően lehet digitálisan nyomtatni.
Digitális nyomtatás alkalmas arra, hogy készítsünk szórólapot
Ha valami eseményt, akciót szeretnénk minél több ember figyelmébe ajánlani, akkor nyomtassunk szórólapot. Erre nincs is megfelelőbb módszer a digitális nyomtatásnál, hiszen a papír fajtája, a színek száma, a szórólap struktúrája, mérete mind képes igényeinkhez igazodni, és mindemellett nagyon hamar kész van.
Digitális nyomtatás alkalmas arra, hogy készítsünk egyedi, megszemélyesített dolgokat
Miket is ajánlott digitális nyomtatóval nyomtatni a személyes dolgaink közül?
Digitális nyomtatással nyomtathatunk meghívót esküvőre, vagy szülinapra, egyéb alkalmakra.
Digitális nyomtatással nyomtathatunk karácsonyi és egyéb üdvözlőkártyát, egyedi képeslapot.
Digitális nyomtatással nyomtathatunk névjegykártyát.
Digitális nyomtatással nyomtathatunk fényképet. Manapság az emberek többsége már digitális fényképezőgépet használ fényképkészítésre. Ezeket a képeket tárolhatjuk a fényképezőgépben, rárakhatjuk a számítógépünkre, lemásolhatjuk cd-re. Viszont ha a kézbe szeretnénk fogni és elvinni az ismerőseinknek, barátainknak megmutatni a családi fényképeket, vagy szeretnénk egy-egy közös élményt feleleveníteni, akkor valahogyan papírra kell vinnünk a képet. Ezt játszi könnyedséggel megtehetjük a digitális nyomtatóval. Hiszen, a digitális nyomtató segítségével pillanatok alatt képesek leszünk felvinni a fényképeinket fényképpapírra és így már később könnyen nézegethetjük a nekünk fontos, megörökített pillanatokat.
Digitális nyomtatónk nekünk is lehet otthon, mellyel a számítógépről kinyomtathatjuk irományainkat, képeinket és minden más dokumentumot. Természetesen az otthoni használatra gyártott nyomtatók, illetve a kisebb irodai berendezések nem alkalmasak profi képmegjelenítésre, sem szórólapgyártásra, erre a legmegfelelőbb, ha szakemberhez, speciálisan a digitális nyomtatásra szakosodott nyomdához fordulunk, és az ő szolgáltatásukat vesszük igénybe.
Művészeknek
Azok a kreatív emberek és művészek, akik terveztek valamit a számítógépen, alkottak valami számukra fontosat, nagyot vagy újat, és ezt meg szeretnék nézni papíron, avagy meg szeretnék osztani a világgal, akkor számukra is elengedhetetlen a digitális nyomtatás, hisz így megvalósulhat az álmuk olyan minőségben, ami még az ő szakavatott éles szemükkel is megfelelőnek mutatkozhat.
Diákoknak
A felsőoktatás végén minden diák ír egy szakdolgozatot, amit leosztályoznak. Ez a legfontosabb dolgozat egy diák életében. Ennek rengeteg formai követelménye van. Minden főiskola és egyetem leírja a diákjainak, hogy milyen formában kívánja látni a szakdolgozatokat. Ezt csak is egyféle módon nyomtathatják ki: egy digitális nyomdában. Ott a szakértők eleget tudnak tenni az iskola követelményeinek, így a diákoknak eggyel kevesebb dolgon kell izgulniuk a diplomájuk megszerzéséért. És nem csak a szakdolgozat az egyetlen: jegyzetek, beszámolók, feljegyzések ezrei készülnek manapság már a digitális nyomtatási technológia segítségével, hamarabb, mint korábban bármikor. Így több idő marad a felkészülésre...
Mindenkinek!
Amint látjuk, a digitális nyomtatás szinte mindenki életébe belekerült már, vagy majd a jövőben fog, hiszen az élet rengeteg területén képes segíteni. Így azt hiszem, levonhatjuk bátran a végső konklúziót: a digitális nyomtatás megkönnyíti életünket és számtalan lehetőséget kínál. Gondoljuk át, a mi életünkben mit tud segíteni?
Mire jó a digitális nyomtatás?
A digitális nyomtatás is hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben kezeljük információinkat. Rengeteg féle dolgot lehet és ajánlott digitális nyomtatóval nyomtatni. Most nézzük meg azt, hogy miért érdemes egy ilyen szolgáltatást igénybe venni.
Digitális nyomtatás alkalmas arra, hogy készítsünk plakátot!
Ha egy reklámcégnél dolgozunk, vagy olyan tevékenységet végzünk, ami plakát nyomtatását igényli, akkor azt a legtanácsosabb digitális nyomtatóval nyomtatni. Miért?
Mert jó minőségű, olcsó, ha nem magas példányszámban nyomtatunk. Vannak nagy méretű nyomtatók, amik kiválóak erre a célra, tehát a méret nem lehet akadály, igénynek megfelelően lehet digitálisan nyomtatni.
Digitális nyomtatás alkalmas arra, hogy készítsünk szórólapot
Ha valami eseményt, akciót szeretnénk minél több ember figyelmébe ajánlani, akkor nyomtassunk szórólapot. Erre nincs is megfelelőbb módszer a digitális nyomtatásnál, hiszen a papír fajtája, a színek száma, a szórólap struktúrája, mérete mind képes igényeinkhez igazodni, és mindemellett nagyon hamar kész van.
Digitális nyomtatás alkalmas arra, hogy készítsünk egyedi, megszemélyesített dolgokat
Miket is ajánlott digitális nyomtatóval nyomtatni a személyes dolgaink közül?
Digitális nyomtatással nyomtathatunk meghívót esküvőre, vagy szülinapra, egyéb alkalmakra.
Digitális nyomtatással nyomtathatunk karácsonyi és egyéb üdvözlőkártyát, egyedi képeslapot.
Digitális nyomtatással nyomtathatunk névjegykártyát.
Digitális nyomtatással nyomtathatunk fényképet. Manapság az emberek többsége már digitális fényképezőgépet használ fényképkészítésre. Ezeket a képeket tárolhatjuk a fényképezőgépben, rárakhatjuk a számítógépünkre, lemásolhatjuk cd-re. Viszont ha a kézbe szeretnénk fogni és elvinni az ismerőseinknek, barátainknak megmutatni a családi fényképeket, vagy szeretnénk egy-egy közös élményt feleleveníteni, akkor valahogyan papírra kell vinnünk a képet. Ezt játszi könnyedséggel megtehetjük a digitális nyomtatóval. Hiszen, a digitális nyomtató segítségével pillanatok alatt képesek leszünk felvinni a fényképeinket fényképpapírra és így már később könnyen nézegethetjük a nekünk fontos, megörökített pillanatokat.
Digitális nyomtatónk nekünk is lehet otthon, mellyel a számítógépről kinyomtathatjuk irományainkat, képeinket és minden más dokumentumot. Természetesen az otthoni használatra gyártott nyomtatók, illetve a kisebb irodai berendezések nem alkalmasak profi képmegjelenítésre, sem szórólapgyártásra, erre a legmegfelelőbb, ha szakemberhez, speciálisan a digitális nyomtatásra szakosodott nyomdához fordulunk, és az ő szolgáltatásukat vesszük igénybe.
Művészeknek
Azok a kreatív emberek és művészek, akik terveztek valamit a számítógépen, alkottak valami számukra fontosat, nagyot vagy újat, és ezt meg szeretnék nézni papíron, avagy meg szeretnék osztani a világgal, akkor számukra is elengedhetetlen a digitális nyomtatás, hisz így megvalósulhat az álmuk olyan minőségben, ami még az ő szakavatott éles szemükkel is megfelelőnek mutatkozhat.
Diákoknak
A felsőoktatás végén minden diák ír egy szakdolgozatot, amit leosztályoznak. Ez a legfontosabb dolgozat egy diák életében. Ennek rengeteg formai követelménye van. Minden főiskola és egyetem leírja a diákjainak, hogy milyen formában kívánja látni a szakdolgozatokat. Ezt csak is egyféle módon nyomtathatják ki: egy digitális nyomdában. Ott a szakértők eleget tudnak tenni az iskola követelményeinek, így a diákoknak eggyel kevesebb dolgon kell izgulniuk a diplomájuk megszerzéséért. És nem csak a szakdolgozat az egyetlen: jegyzetek, beszámolók, feljegyzések ezrei készülnek manapság már a digitális nyomtatási technológia segítségével, hamarabb, mint korábban bármikor. Így több idő marad a felkészülésre...
Mindenkinek!
Amint látjuk, a digitális nyomtatás szinte mindenki életébe belekerült már, vagy majd a jövőben fog, hiszen az élet rengeteg területén képes segíteni. Így azt hiszem, levonhatjuk bátran a végső konklúziót: a digitális nyomtatás megkönnyíti életünket és számtalan lehetőséget kínál. Gondoljuk át, a mi életünkben mit tud segíteni?
A digitális nyomtatás sikertörténete
Összefoglaló a digitális nyomdatechnikáról
FORRÁS: http://digitalis-nyomda.com/cikk/76/v_digitalis_nyomtatas_sikertotenete_copy.html
A nyomtatás egyik legkorszerűbb formája a digitális nyomtatás!
A digitális nyomtatás a számítógépek megjelenésével párhuzamosan fejlődő nyomdai eljárás, melynek történetét, sikereit, értékeit szeretnénk bemutatni.
Mi a digitális nyomtatás?
A digitális nyomtatás a nyomtatás azon korszerű formája, mely lassan, de biztosan veszi át a hatalmat a más fajta nyomtatási eljárások felett. Ez a nyomtatásnak a legegyszerűbb fajtája, mivel ennél az eljárásnál nincs semmi közbeiktató nyomóforma, nem csak a nyomtató digitális, hanem a számítógép is, tehát nincs anyag a végtermék és az ember közt. Így egyszerűen elintézhetjük a nyomtatást egy „enterrel”.
Tehát a digitális nyomtatás egy fájlt jelenít meg papíron digitális eljárással. Ez komolyabb nyomtatóknál fantasztikus minőséget is biztosít a nyomtatni kívánónak. Ezért digitális nyomtatás csodás látványt, egyszerű megoldást és kis példányszámban takarékos megoldást kínál. A nyomtatni kívánt anyagok a számítógépről rögtön a nyomdagépbe mennek, ahonnan kinyomtatott kép formájában érkezik meg a nyomtatni kívánt példány. Ez az eljárás viszonylag lassú, de az ára változatlan, akárhány példányt szeretnénk is nyomtatni.
Egy kis történelem
A digitális nyomtatás sikertörténete a nyomtatás kialakulásával kezdődik. A nyomtatás Kínában már elvileg a VIII. században ismert volt. Azonban Európában az 1400-as években élt Johannes Gutenberg nevéhez fűződik a feltalálása.
Kialakult 3 fajta nyomtatás:
A magasnyomás, melynél a nyomóforma kidomborodik és az hagy lenyomatot a papíron. A nyomtatott könyvek története egyik mérföldkövének a kézi festéssel gazdagon díszített 42 soros és két hasábos Biblia 1456-os megjelenését szokták tekinteni. A magasnyomtatás egy évszázadokon keresztül fejlődő ágazat volt. A képek ábrázolására szolgáló fametszetek helyett megjelent a klisé. A kézi szedést felváltotta a gépszedés, melyekkel a szedés betűnként (monotype), vagy soronként (linotype) készült. A betűfémek helyett gumi, műanyag és fotopolimer nyomóformákat alkalmaznak ezután.
A mélynyomás, mint például a rézkarc, rézmetszet: a festék vájatokban van és a papír ebből kiszívja a festéket és így jelenik meg rajta a nyomtatott kép. A XV. századig kézzel vésték a formákat. Majd savas maratással finomabb árnyalatok készítését is lehetővé tették.
Viszont a legelterjedtebb később a síknyomtatás lett. Pl.: litográfia (Toulose-Lautrec plakátjai)
De ez a három eljárás lassú, körülményes és csak viszonylag kis példányszámban működött.
Az úgynevezett Offset nyomtatás a litográfiához kapcsolható. A nyomóformáról a festék előbb egy gumilepedővel bevont hengerre kerül, majd ez a henger érintkezik a papírral, különböző vegyi kezelések folytán lepereg a festék, vagy megragad a sík területen. Ez már nagy példányszámú nyomtatásra ad lehetőséget, ma is ilyen eljárással nyomtatunk például újságot, magazinokat, katalógusokat, plakátot stb. Azonban ez csak minimum közepes, de inkább a magasabb példányszámú nyomtatásnál kifizetődő, kis mennyiség esetén nagyon drága.
Mi lehet akkor a megoldás azok számára, akiknek kisebb példányszámú nyomtatásra van szükségük és így ez a fajta nyomtatás nem éri meg nekik?
A digitális nyomtatás előnyei
A megoldás a digitális nyomtatás, mivel mint már említettem, nincs semmilyen forma, semmilyen tárgy a két digitális gép között és ezzel rendkívül sok költséget takaríthat meg az ember.
Viszont ez az eljárás nagy példányszámban azért nem takarékos, mert a többi nyomdai eljárásnál csak egyszer kell egy nagyobb összeget belefektetni, hiszen ott el kell készíteni a köztes anyagot, amivel nyomtathatunk. Ez nagy költséggel jár, viszont ezt csak egyszer kell kifizetni és az utána való nyomtatás nem annyira költséges, mint a digitális.
Ha kis példányszámban nyomtatunk, akkor a digitális nyomtatás a legkézenfekvőbb megoldás.
A média és a perszonalizáció hatása a nyomtatásra
Manapság a média struktúrája igen változóban van, ezért nem kell már annyi nyomtatott anyag (az arányok változnak), így még inkább szükség lehet a kis példányszámú nyomtatásra.
A digitális nyomtatás előnyei: gyors, olcsó, és amiben nagy jövő van: a perszonalizáció lehetősége és ezáltal szerepének növekedése.
Itt azt értem, hogy a technológiák fejlődése által a termékeket előállító cégek és egyéb cégek egyre többet tudhatnak meg rólunk, fogyasztókról, így a jövő abban rejlik, hogy mindenki személyre szabott reklámokat, ajánlatokat fog kapni, legalábbis efelé haladnak.
Rengeteg nyomda leállt, mert a televízió sok újság szerepét átvette, plusz szolgáltatást kínálva hozzá, így a médiafogyasztó nem csak szemmel, de füllel is kísérheti a világban történt fontos eseményeket. Így hagy egyre nagyobb teret a hagyományos nyomda a digitálisnak.
A 70-es 80-as években virágzott Magyarországon az úgynevezett szitanyomtatás, ami keleti eredetű és akkoriban textilfestésre alkalmazták. Ez volt az olcsó eljárás kis példányszámban akkoriban, de a digitális egyszerűbb, ezért szorította ezt is háttérbe.
Változóadat nyomtatás:
A perszonalizálás (ún. megszemélyesítés) segítségével a nyomatokat egyedivé lehet tenni. Ha ezt egy hagyományos nyomdában szeretnénk kivitelezni, akkor az ofszettechnológia adottságai következtében hihetetlenül magas költségekkel és aránytalanul nagy idő- és energiaráfordítással kellene számolnunk.
Azonban rendelkezésünkre áll a modern, korszerű és csúcsminőségű digitális nyomtatás!
A digitális nyomtatás segítségével könnyedén megváltozható bármilyen részlet a nyomtatandó anyagban, így kisebb erőfeszítéssel és sokkal kevesebb költség mellett kaphatjuk meg az egyedei, személyes nyomdatermékünket. A digitális nyomdának egyszerűen excel táblázatban elküldjük a perszonalizáláshoz szükséges változó adatokat, (ez lehet név, cím, megszólítás, bármi) amiket azután a digitális nyomtatás során közvetlenül a nyomtatandó fájlba importálnak, így a nyomtatvány már megszemélyesítve kerül ki a digitális nyomtatóból.
Ha csak egyszerűen névre szóló meghívót, vagy mondjuk keresztnévvel ellátott naptárat szeretnénk nyomtatni, akkor ezzel az eljárással szinte automatikusan és rendkívül egyszerűen juthatnak szeretteink akár a személyre szóló esküvői meghívónkhoz, akár a karácsonyi egyedi naptár ajándékunkhoz, akár egy cég esetében a személyre szóló reklámanyaghoz. A végeredmény majd önmagáért beszél!
Előnyei:
Előnyei: gyors, olcsó, közvetlenül a számítógépről lehet nyomtatni, egyediesíthető, minőségi anyagok nyomtatására alkalmazható, nincsen minimális mennyiségi megkötés, már akár egy példánytól alkalmazható.
FORRÁS: http://digitalis-nyomda.com/cikk/76/v_digitalis_nyomtatas_sikertotenete_copy.html
A nyomtatás egyik legkorszerűbb formája a digitális nyomtatás!
A digitális nyomtatás a számítógépek megjelenésével párhuzamosan fejlődő nyomdai eljárás, melynek történetét, sikereit, értékeit szeretnénk bemutatni.
Mi a digitális nyomtatás?
A digitális nyomtatás a nyomtatás azon korszerű formája, mely lassan, de biztosan veszi át a hatalmat a más fajta nyomtatási eljárások felett. Ez a nyomtatásnak a legegyszerűbb fajtája, mivel ennél az eljárásnál nincs semmi közbeiktató nyomóforma, nem csak a nyomtató digitális, hanem a számítógép is, tehát nincs anyag a végtermék és az ember közt. Így egyszerűen elintézhetjük a nyomtatást egy „enterrel”.
Tehát a digitális nyomtatás egy fájlt jelenít meg papíron digitális eljárással. Ez komolyabb nyomtatóknál fantasztikus minőséget is biztosít a nyomtatni kívánónak. Ezért digitális nyomtatás csodás látványt, egyszerű megoldást és kis példányszámban takarékos megoldást kínál. A nyomtatni kívánt anyagok a számítógépről rögtön a nyomdagépbe mennek, ahonnan kinyomtatott kép formájában érkezik meg a nyomtatni kívánt példány. Ez az eljárás viszonylag lassú, de az ára változatlan, akárhány példányt szeretnénk is nyomtatni.
Egy kis történelem
A digitális nyomtatás sikertörténete a nyomtatás kialakulásával kezdődik. A nyomtatás Kínában már elvileg a VIII. században ismert volt. Azonban Európában az 1400-as években élt Johannes Gutenberg nevéhez fűződik a feltalálása.
Kialakult 3 fajta nyomtatás:
A magasnyomás, melynél a nyomóforma kidomborodik és az hagy lenyomatot a papíron. A nyomtatott könyvek története egyik mérföldkövének a kézi festéssel gazdagon díszített 42 soros és két hasábos Biblia 1456-os megjelenését szokták tekinteni. A magasnyomtatás egy évszázadokon keresztül fejlődő ágazat volt. A képek ábrázolására szolgáló fametszetek helyett megjelent a klisé. A kézi szedést felváltotta a gépszedés, melyekkel a szedés betűnként (monotype), vagy soronként (linotype) készült. A betűfémek helyett gumi, műanyag és fotopolimer nyomóformákat alkalmaznak ezután.
A mélynyomás, mint például a rézkarc, rézmetszet: a festék vájatokban van és a papír ebből kiszívja a festéket és így jelenik meg rajta a nyomtatott kép. A XV. századig kézzel vésték a formákat. Majd savas maratással finomabb árnyalatok készítését is lehetővé tették.
Viszont a legelterjedtebb később a síknyomtatás lett. Pl.: litográfia (Toulose-Lautrec plakátjai)
De ez a három eljárás lassú, körülményes és csak viszonylag kis példányszámban működött.
Az úgynevezett Offset nyomtatás a litográfiához kapcsolható. A nyomóformáról a festék előbb egy gumilepedővel bevont hengerre kerül, majd ez a henger érintkezik a papírral, különböző vegyi kezelések folytán lepereg a festék, vagy megragad a sík területen. Ez már nagy példányszámú nyomtatásra ad lehetőséget, ma is ilyen eljárással nyomtatunk például újságot, magazinokat, katalógusokat, plakátot stb. Azonban ez csak minimum közepes, de inkább a magasabb példányszámú nyomtatásnál kifizetődő, kis mennyiség esetén nagyon drága.
Mi lehet akkor a megoldás azok számára, akiknek kisebb példányszámú nyomtatásra van szükségük és így ez a fajta nyomtatás nem éri meg nekik?
A digitális nyomtatás előnyei
A megoldás a digitális nyomtatás, mivel mint már említettem, nincs semmilyen forma, semmilyen tárgy a két digitális gép között és ezzel rendkívül sok költséget takaríthat meg az ember.
Viszont ez az eljárás nagy példányszámban azért nem takarékos, mert a többi nyomdai eljárásnál csak egyszer kell egy nagyobb összeget belefektetni, hiszen ott el kell készíteni a köztes anyagot, amivel nyomtathatunk. Ez nagy költséggel jár, viszont ezt csak egyszer kell kifizetni és az utána való nyomtatás nem annyira költséges, mint a digitális.
Ha kis példányszámban nyomtatunk, akkor a digitális nyomtatás a legkézenfekvőbb megoldás.
A média és a perszonalizáció hatása a nyomtatásra
Manapság a média struktúrája igen változóban van, ezért nem kell már annyi nyomtatott anyag (az arányok változnak), így még inkább szükség lehet a kis példányszámú nyomtatásra.
A digitális nyomtatás előnyei: gyors, olcsó, és amiben nagy jövő van: a perszonalizáció lehetősége és ezáltal szerepének növekedése.
Itt azt értem, hogy a technológiák fejlődése által a termékeket előállító cégek és egyéb cégek egyre többet tudhatnak meg rólunk, fogyasztókról, így a jövő abban rejlik, hogy mindenki személyre szabott reklámokat, ajánlatokat fog kapni, legalábbis efelé haladnak.
Rengeteg nyomda leállt, mert a televízió sok újság szerepét átvette, plusz szolgáltatást kínálva hozzá, így a médiafogyasztó nem csak szemmel, de füllel is kísérheti a világban történt fontos eseményeket. Így hagy egyre nagyobb teret a hagyományos nyomda a digitálisnak.
A 70-es 80-as években virágzott Magyarországon az úgynevezett szitanyomtatás, ami keleti eredetű és akkoriban textilfestésre alkalmazták. Ez volt az olcsó eljárás kis példányszámban akkoriban, de a digitális egyszerűbb, ezért szorította ezt is háttérbe.
Változóadat nyomtatás:
A perszonalizálás (ún. megszemélyesítés) segítségével a nyomatokat egyedivé lehet tenni. Ha ezt egy hagyományos nyomdában szeretnénk kivitelezni, akkor az ofszettechnológia adottságai következtében hihetetlenül magas költségekkel és aránytalanul nagy idő- és energiaráfordítással kellene számolnunk.
Azonban rendelkezésünkre áll a modern, korszerű és csúcsminőségű digitális nyomtatás!
A digitális nyomtatás segítségével könnyedén megváltozható bármilyen részlet a nyomtatandó anyagban, így kisebb erőfeszítéssel és sokkal kevesebb költség mellett kaphatjuk meg az egyedei, személyes nyomdatermékünket. A digitális nyomdának egyszerűen excel táblázatban elküldjük a perszonalizáláshoz szükséges változó adatokat, (ez lehet név, cím, megszólítás, bármi) amiket azután a digitális nyomtatás során közvetlenül a nyomtatandó fájlba importálnak, így a nyomtatvány már megszemélyesítve kerül ki a digitális nyomtatóból.
Ha csak egyszerűen névre szóló meghívót, vagy mondjuk keresztnévvel ellátott naptárat szeretnénk nyomtatni, akkor ezzel az eljárással szinte automatikusan és rendkívül egyszerűen juthatnak szeretteink akár a személyre szóló esküvői meghívónkhoz, akár a karácsonyi egyedi naptár ajándékunkhoz, akár egy cég esetében a személyre szóló reklámanyaghoz. A végeredmény majd önmagáért beszél!
Előnyei:
Előnyei: gyors, olcsó, közvetlenül a számítógépről lehet nyomtatni, egyediesíthető, minőségi anyagok nyomtatására alkalmazható, nincsen minimális mennyiségi megkötés, már akár egy példánytól alkalmazható.
A nyomtatás története
A Wikipedia.hu szócikke - nyomtatástörténeti összefoglalás
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_nyomtat%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_nyomtat%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete
E-book forradalom
Összefoglaló cikk az e-bookok történetéről, jelenéről és a várható irányokról:
Drótos László: E-book forradalom
Drótos László: E-book forradalom
Hódítanak a beszélő kütyük
FORRÁS: http://index.hu/tech/hardver/2009/03/14/hoditanak_a_beszelo_kutyuk/
Egyre elterjedtebbek a beszédszintézisen alapuló alkalmazások. A főként angol nyelvű rendszerek cikkeket, könyveket olvasnak fel a felhasználónak, de az is lehet, hogy egyszer a kijelzőt is helyettesíti majd a gépi hang.
A számítógéppel való mindennapi interakcióink során már fel sem tűnik, hogy a gép legtöbbször szöveget jelenít meg a képernyőn, és mi is sokszor szöveges információt viszünk be a billentyűzettel. A kommunikációnak ez a formája az irodai alkalmazások esetén igen elterjedt és kényelmesnek mondható, mégis sok szituációban körülményes, sőt használhatatlan is lehet.
Buszon gépelni nehéz
Az elmúlt években tanúi lehettünk a mobil informatikai alkalmazások tömeges elterjedésének, ami maga után vonta azt, hogy mobil körülmények közötti is használhatóvá kell tenni az egyre összetettebb informatikai szolgáltatásokat. Mozgás közben nagy képernyőt és billentyűzetet nehéz használni, mobil-, vagy virtuális billentyűzettel pedig csak nagyon korlátozott módon lehet gépelni.
Rengeteg cég folytat komoly kutatásokat annak érdekében, hogy a szövegbevitelt megkönnyítse. Az Apple iPhone-ján alkalmazott virtuális billentyűzet megjelenítése ugyan nem változik, de az egyes karakterek érzékelési tartománya (az a felület, ahol a képernyőhöz érve leütést érzékel a szoftver) dinamikusan módosul attól függően, hogy milyen betűket gépeltünk be korábban. A prediktív szövegbeviteli szoftverek elvén alapuló alkalmazás segítségével, ha például a "happy" szót gépeljük, akkor a "h a p" betűk után a "p" érzékelési tartománya megnő, így a második "p" betűt sokkal nehezebben üthetjük mellé, az utolsó "y" karaktert pedig szinte lehetetlen eltéveszteni.
Ezek a fejlesztések ugyan jelentősen növelik az iPhone használhatóságát, de egy zötykölődő buszon, nagy tömegben, vagy éppen biciklizés közben szöveget bevinni, vagy olvasni szinte lehetetlen. A beszédszintézis és a beszédfelismerés alkalmazása az okostelefonokon és egyéb mobileszközökön elsősorban használhatósági kérdés. Hosszú távon több oldalas dokumentumokat senki sem fog egy néhány centis képernyőn nézni, ahogy autóvezetés közben sem lesz képes emailezni, ha ezek a technológiák nem épülnek be mindennapi eszközeinkbe.
Beszélő iPod
Nagy felháborodást váltott ki az amerikai írókból a Kindle 2 megjelenése, ugyanis az Amazon könyvolvasó eszközébe épített beszédszintetizátor a megvásárolt könyveket felolvassa a júzereknek. Az Amerikai Írószövetség attól ijedt meg, hogy a hangoskönyv-piacot akarja lenyúlni tőlük a világ legnagyobb könyvforgalmazója, pedig a felolvasás minősége jócskán elmarad egy színész előadásmódjától. Mégis figyelemreméltó az alkalmazás megjelenésében, hogy az Amazon felismerte, hogy ha egy könyvek olvasását szolgáló eszközt fejleszt, mely kiválóan jeleníti meg a szöveges tartalmakat, akkor nem hagyhatja ki belőle a beszédszintetizátort sem, hisz az eszköz mobil jellegéből adódóan, bizonyos helyzetekben a felhasználó nem fogja tudni folytatni az olvasást, így valószínűleg szeretné továbbhallgatni a könyvet.
De nem csak a hangoskönyvek esetén van jelentősége a beszédszintézisnek. A nemrégiben megjelent iPod Shuffle legújabb generációja felolvassa a számok és a felhasználó által összeállított zenelisták nevét. A Shuffle alig több mint 4 centiméter hosszú, így nincs kijelzője. Az mp3-lejátszók kijelzőin hagyományosan megjelenített információkat az Apple az úgynevezett VoiceOver technológia segítségével közli a felhasználóval. A beszédszintézis a méret csökkentésének következtében egy kielégítő technológiának bizonyult a számok közti navigáció támogatására. Mivel a Shuffle-t elsősorban hallgatjuk, és nem nézzük, ezért szinte magától értetődő, hogy ha lemerülőben van az akkumulátor, akkor is szóban figyelmeztet bennünket kedvenc kütyünk, hogy ideje feltöltenünk.
A beszédszintézis talán legjobb alkalmazását az amerikai Audiodizer cég esetében hallhatjuk. Az MIT által kiadott Technology Review című újság cikkeit nemcsak olvashatjuk a honlapon, hanem az Audiodizer segítségével le is tölthetjük mp3-formátumban. A felolvasott szöveg minősége remek, elsőre talán nem is vesszük észre, hogy gépi hanggal van dolgunk. Az persze továbbra is kérdéses, hogy milyen alkalmazások esetén fogja a hagyományos kijelzőt felváltani a beszédszintézis. Mindez nagyban múlik azon is, hogy a nehezebb technológiai kihívást jelentő beszédfelismerés mikor jut el egy hasonló fejlettségi szintre.
Egyre elterjedtebbek a beszédszintézisen alapuló alkalmazások. A főként angol nyelvű rendszerek cikkeket, könyveket olvasnak fel a felhasználónak, de az is lehet, hogy egyszer a kijelzőt is helyettesíti majd a gépi hang.
A számítógéppel való mindennapi interakcióink során már fel sem tűnik, hogy a gép legtöbbször szöveget jelenít meg a képernyőn, és mi is sokszor szöveges információt viszünk be a billentyűzettel. A kommunikációnak ez a formája az irodai alkalmazások esetén igen elterjedt és kényelmesnek mondható, mégis sok szituációban körülményes, sőt használhatatlan is lehet.
Buszon gépelni nehéz
Az elmúlt években tanúi lehettünk a mobil informatikai alkalmazások tömeges elterjedésének, ami maga után vonta azt, hogy mobil körülmények közötti is használhatóvá kell tenni az egyre összetettebb informatikai szolgáltatásokat. Mozgás közben nagy képernyőt és billentyűzetet nehéz használni, mobil-, vagy virtuális billentyűzettel pedig csak nagyon korlátozott módon lehet gépelni.
Rengeteg cég folytat komoly kutatásokat annak érdekében, hogy a szövegbevitelt megkönnyítse. Az Apple iPhone-ján alkalmazott virtuális billentyűzet megjelenítése ugyan nem változik, de az egyes karakterek érzékelési tartománya (az a felület, ahol a képernyőhöz érve leütést érzékel a szoftver) dinamikusan módosul attól függően, hogy milyen betűket gépeltünk be korábban. A prediktív szövegbeviteli szoftverek elvén alapuló alkalmazás segítségével, ha például a "happy" szót gépeljük, akkor a "h a p" betűk után a "p" érzékelési tartománya megnő, így a második "p" betűt sokkal nehezebben üthetjük mellé, az utolsó "y" karaktert pedig szinte lehetetlen eltéveszteni.
Ezek a fejlesztések ugyan jelentősen növelik az iPhone használhatóságát, de egy zötykölődő buszon, nagy tömegben, vagy éppen biciklizés közben szöveget bevinni, vagy olvasni szinte lehetetlen. A beszédszintézis és a beszédfelismerés alkalmazása az okostelefonokon és egyéb mobileszközökön elsősorban használhatósági kérdés. Hosszú távon több oldalas dokumentumokat senki sem fog egy néhány centis képernyőn nézni, ahogy autóvezetés közben sem lesz képes emailezni, ha ezek a technológiák nem épülnek be mindennapi eszközeinkbe.
Beszélő iPod
Nagy felháborodást váltott ki az amerikai írókból a Kindle 2 megjelenése, ugyanis az Amazon könyvolvasó eszközébe épített beszédszintetizátor a megvásárolt könyveket felolvassa a júzereknek. Az Amerikai Írószövetség attól ijedt meg, hogy a hangoskönyv-piacot akarja lenyúlni tőlük a világ legnagyobb könyvforgalmazója, pedig a felolvasás minősége jócskán elmarad egy színész előadásmódjától. Mégis figyelemreméltó az alkalmazás megjelenésében, hogy az Amazon felismerte, hogy ha egy könyvek olvasását szolgáló eszközt fejleszt, mely kiválóan jeleníti meg a szöveges tartalmakat, akkor nem hagyhatja ki belőle a beszédszintetizátort sem, hisz az eszköz mobil jellegéből adódóan, bizonyos helyzetekben a felhasználó nem fogja tudni folytatni az olvasást, így valószínűleg szeretné továbbhallgatni a könyvet.
De nem csak a hangoskönyvek esetén van jelentősége a beszédszintézisnek. A nemrégiben megjelent iPod Shuffle legújabb generációja felolvassa a számok és a felhasználó által összeállított zenelisták nevét. A Shuffle alig több mint 4 centiméter hosszú, így nincs kijelzője. Az mp3-lejátszók kijelzőin hagyományosan megjelenített információkat az Apple az úgynevezett VoiceOver technológia segítségével közli a felhasználóval. A beszédszintézis a méret csökkentésének következtében egy kielégítő technológiának bizonyult a számok közti navigáció támogatására. Mivel a Shuffle-t elsősorban hallgatjuk, és nem nézzük, ezért szinte magától értetődő, hogy ha lemerülőben van az akkumulátor, akkor is szóban figyelmeztet bennünket kedvenc kütyünk, hogy ideje feltöltenünk.
A beszédszintézis talán legjobb alkalmazását az amerikai Audiodizer cég esetében hallhatjuk. Az MIT által kiadott Technology Review című újság cikkeit nemcsak olvashatjuk a honlapon, hanem az Audiodizer segítségével le is tölthetjük mp3-formátumban. A felolvasott szöveg minősége remek, elsőre talán nem is vesszük észre, hogy gépi hanggal van dolgunk. Az persze továbbra is kérdéses, hogy milyen alkalmazások esetén fogja a hagyományos kijelzőt felváltani a beszédszintézis. Mindez nagyban múlik azon is, hogy a nehezebb technológiai kihívást jelentő beszédfelismerés mikor jut el egy hasonló fejlettségi szintre.
2009. március 25., szerda
Miért jobb digitálisan?
Interjú, technológiai háttér
http://digitalis-nyomda.com/cikk/75/a_miert_jobb_digitalisan.html
Miért jobb digitálisan?
Forrás: hvg.hu, 2008-10-15.
http://digitalis-nyomda.com/cikk/75/a_miert_jobb_digitalisan.html
Miért jobb digitálisan?
Forrás: hvg.hu, 2008-10-15.
2009. március 20., péntek
Díjat nyert a klasszikus regényeket mesélő honlap
FORRÁS: http://index.hu/tech/net/2009/03/19/dijat_nyert_a_klasszikus_regenyeket_meselo_honlap_/
Egy interaktív történetmesélésre specializálódott brit honlap nyerte el a texasi Austinban megrendezett Dél-Délnyugatra fesztivál fődíját. A We Tell Stories oldalán [1] klasszikus regényeket olvashatunk, oly módon, hogy különféle - a sztorihoz kapcsolódó - igen eredeti kezelőfelületeken a megfelelő pontokra klikkelgetünk.
A honlapot a Six to Start elnevezésű brit cég fejlesztette. Dan Hon, a cég egyik alapítója majd kiugrott a bőréből, és szinte el sem hitte, amikor a győzelmüket bejelentették. "Ez egyszerűen fantasztikus!" - nyilatkozta a BBC News-nak Dan. "Igazából annak is örültünk volna, ha a "kísérletező honlapok" fődíját megnyerjük."
A céget még 2007-ben alapították és az ihletet állítólag onnan nyerték, hogy akkoriban váltak divatossá az alternatív valóságokat bemutató játékos honlapok, amelyeknél a kreativitás és a technológia egyaránt közrejátszott a fejlesztésben. Saját honlapjuk is e rendszer segítségével működik, úgy, hogy a befogadó a sztoriba bármikor interaktív módon bekapcsolódhat. Ráadásul ha többen vannak egyszerre a rendszerben, akkor egymással is kapcsolatba léphetnek. Hon szerint a mai középkorú korosztály már a számítógépes játékokkal nőtt fel, emellett pedig manapság az internet már mindenhol jelen van - e két médium lehetőségeit ötvözi honlapjuk.
Hon a rivális elektronikus könyveket unalmasnak tartja. "Tulajdonképpen nem csináltak mást vele, mint a könyvek kéziratát pdf-formátumba másolták. Ezzel nem használják ki sem a számítástechnikát, sem az internetet."
A cég rendszere bizonyos könyveknél úgy működik, mint a Google Maps, másoknál inkább a Facebook és a Twitter közösségi portálok rendszerét használták fel. A Nicci-French írópáros például kipróbálta, hogy élőben írják regényeiket, úgy, hogy az olvasók azonnal elolvashatták a fejükben megszületett és a rendszerbe beírt mondatokat. "Félelmetes volt számukra. Az írás alapvetően magányos tevékenység, ezúttal viszont úgy érezték magukat, mintha előadóművészek lennének." - mesélte Hon a szerzőkről.
Egy interaktív történetmesélésre specializálódott brit honlap nyerte el a texasi Austinban megrendezett Dél-Délnyugatra fesztivál fődíját. A We Tell Stories oldalán [1] klasszikus regényeket olvashatunk, oly módon, hogy különféle - a sztorihoz kapcsolódó - igen eredeti kezelőfelületeken a megfelelő pontokra klikkelgetünk.
A honlapot a Six to Start elnevezésű brit cég fejlesztette. Dan Hon, a cég egyik alapítója majd kiugrott a bőréből, és szinte el sem hitte, amikor a győzelmüket bejelentették. "Ez egyszerűen fantasztikus!" - nyilatkozta a BBC News-nak Dan. "Igazából annak is örültünk volna, ha a "kísérletező honlapok" fődíját megnyerjük."
A céget még 2007-ben alapították és az ihletet állítólag onnan nyerték, hogy akkoriban váltak divatossá az alternatív valóságokat bemutató játékos honlapok, amelyeknél a kreativitás és a technológia egyaránt közrejátszott a fejlesztésben. Saját honlapjuk is e rendszer segítségével működik, úgy, hogy a befogadó a sztoriba bármikor interaktív módon bekapcsolódhat. Ráadásul ha többen vannak egyszerre a rendszerben, akkor egymással is kapcsolatba léphetnek. Hon szerint a mai középkorú korosztály már a számítógépes játékokkal nőtt fel, emellett pedig manapság az internet már mindenhol jelen van - e két médium lehetőségeit ötvözi honlapjuk.
Hon a rivális elektronikus könyveket unalmasnak tartja. "Tulajdonképpen nem csináltak mást vele, mint a könyvek kéziratát pdf-formátumba másolták. Ezzel nem használják ki sem a számítástechnikát, sem az internetet."
A cég rendszere bizonyos könyveknél úgy működik, mint a Google Maps, másoknál inkább a Facebook és a Twitter közösségi portálok rendszerét használták fel. A Nicci-French írópáros például kipróbálta, hogy élőben írják regényeiket, úgy, hogy az olvasók azonnal elolvashatták a fejükben megszületett és a rendszerbe beírt mondatokat. "Félelmetes volt számukra. Az írás alapvetően magányos tevékenység, ezúttal viszont úgy érezték magukat, mintha előadóművészek lennének." - mesélte Hon a szerzőkről.
2009. március 19., csütörtök
Félmillió ingyenkönyvet ad a Google a Sonynak
FORRÁS: http://index.hu/tech/hardver/2009/03/19/felmillio_ingyenkonyvet_ad_a_google_a_sonynak/
A Google és a Sony összefog az elektronikus könyvolvasók koronázatlan királya, az Amazon online áruház Kindle-je ellen.
A keresőből online birodalommá nőtt Google régóta futó könyvtárdigitalizálási projektjének egy részét, 500 ezer könyv beszkennelt változatát adja [1] a Sony készülékéhez. A könyvek mind 1923 előttről valók, a szerzői jog védelme alól már kikerültek, és Hérodotosztól Dickensig mindenféle stílust és témát felölelnek.
A Google könyvtárprojektjének célja az, hogy a világ összes könyvét bedigitalizálják, és a netről szabadon letölthetővé tegyék. A már beszkennelt könyvek PDF formátumban elérhetők ingyenesen a Google adatbázisában, de ez a formátum monitorra lett kitalálva, és az ebook-olvasókon elég rosszul mutat, kényelmetlen olvasni. A félmillió könyvet ezért átkonvertálják EPUB (elektronikus publikáció) formátumba, amit direkt elektronikuskönyv-olvasókra optimalizáltak, és az összes ilyen kütyü használja - a piacvezető Amazon Kindle kivételével.
A félmillió könyvet nem töltik fel előre az összes Sony Readerre, csak ingyenesen letölthetők lesznek a Sony weboldaláról, először a számítógépre, és arról át az ebook-olvasóra. Ezzel a technológiával egyébként a Sony kicsit le van maradva a nagy riválistól, a Kindle ugyanis vezeték nélküli hálózaton keresztül direktben tud csatlakozni az Amazon rendszerére, és ott 245 ezer könyv között válogatni. A Sony készüléke megduplázza a választékot, és árban is az Amazon alá megy (300, illetve 350 dollár a két változat a Kindle 359-e mellett).
A Google és a Sony összefog az elektronikus könyvolvasók koronázatlan királya, az Amazon online áruház Kindle-je ellen.
A keresőből online birodalommá nőtt Google régóta futó könyvtárdigitalizálási projektjének egy részét, 500 ezer könyv beszkennelt változatát adja [1] a Sony készülékéhez. A könyvek mind 1923 előttről valók, a szerzői jog védelme alól már kikerültek, és Hérodotosztól Dickensig mindenféle stílust és témát felölelnek.
A Google könyvtárprojektjének célja az, hogy a világ összes könyvét bedigitalizálják, és a netről szabadon letölthetővé tegyék. A már beszkennelt könyvek PDF formátumban elérhetők ingyenesen a Google adatbázisában, de ez a formátum monitorra lett kitalálva, és az ebook-olvasókon elég rosszul mutat, kényelmetlen olvasni. A félmillió könyvet ezért átkonvertálják EPUB (elektronikus publikáció) formátumba, amit direkt elektronikuskönyv-olvasókra optimalizáltak, és az összes ilyen kütyü használja - a piacvezető Amazon Kindle kivételével.
A félmillió könyvet nem töltik fel előre az összes Sony Readerre, csak ingyenesen letölthetők lesznek a Sony weboldaláról, először a számítógépre, és arról át az ebook-olvasóra. Ezzel a technológiával egyébként a Sony kicsit le van maradva a nagy riválistól, a Kindle ugyanis vezeték nélküli hálózaton keresztül direktben tud csatlakozni az Amazon rendszerére, és ott 245 ezer könyv között válogatni. A Sony készüléke megduplázza a választékot, és árban is az Amazon alá megy (300, illetve 350 dollár a két változat a Kindle 359-e mellett).
2009. március 12., csütörtök
címkék
olvashatóság, optikai minőség, piac, digitális nyomda, példányszám, e-papír, pdf, digitális könyvtár, letöltés, e-book, e-könyv, e-könyvolvasó, szoftver, formátum, összefoglaló
E-book formátumok és olvasók
A Mercator stúdió (http://www.akonyv.hu/) összefoglaló cikkei az e-bookokkal kapcsolatos formátumokról, eszközökről, programokról
Az e-bookokról: http://www.akonyv.hu/ebookrol.htm
Formátumok: http://www.akonyv.hu/ebookformat.htm
Hardver: http://www.akonyv.hu/olvasoe.htm
Szoftver: http://www.akonyv.hu/olvasop.htm
Összefoglaló cikk pdf-ben: http://www.akonyv.hu/cikkek/e-book_formatumok.pdf
Az e-bookokról: http://www.akonyv.hu/ebookrol.htm
Formátumok: http://www.akonyv.hu/ebookformat.htm
Hardver: http://www.akonyv.hu/olvasoe.htm
Szoftver: http://www.akonyv.hu/olvasop.htm
Összefoglaló cikk pdf-ben: http://www.akonyv.hu/cikkek/e-book_formatumok.pdf
Laptop helyett könyvolvasót?
Forrás: http://index.hu/tech/blog/2008/09/19/laptop_helyett_konyvolvasot/
A holland iRex nevű cég 2008. szeptember 22-én bemutatott egy új elektronikus könyvolvasót, amely a Plastic Logic és a Kindle riválisa lesz. A Forbes [1] szerint iRex Reader 1000 kijelzője 10,2 hüvelykes, és bármilyen szöveges formátumú fájl megjeleníthető rajta, beleértve a pdf, word, és html dokumentumokat is. Színek nincsenek, de van érintőkijelző, és stylus segítségével feljegyzéseket lehet készíteni. A Reader 1000 nyolcvan órán át bírja egyetlen feltöltéssel, és az ára legalább olyan izmos, mint az akkuja: az alapváltozat 650 dollár, az érintőkijelzős 750 dollár, a wifivel, bluetooth-szal meg 3G-vel felszerelt csúcskészülékt pedig 850 dollár. Ilyen árnál azonban már dönteni kell: Vajon tényleg szükség van-e a könyvolvasóra, vagy jobb venni egy laptopot a pénzből?
A holland iRex nevű cég 2008. szeptember 22-én bemutatott egy új elektronikus könyvolvasót, amely a Plastic Logic és a Kindle riválisa lesz. A Forbes [1] szerint iRex Reader 1000 kijelzője 10,2 hüvelykes, és bármilyen szöveges formátumú fájl megjeleníthető rajta, beleértve a pdf, word, és html dokumentumokat is. Színek nincsenek, de van érintőkijelző, és stylus segítségével feljegyzéseket lehet készíteni. A Reader 1000 nyolcvan órán át bírja egyetlen feltöltéssel, és az ára legalább olyan izmos, mint az akkuja: az alapváltozat 650 dollár, az érintőkijelzős 750 dollár, a wifivel, bluetooth-szal meg 3G-vel felszerelt csúcskészülékt pedig 850 dollár. Ilyen árnál azonban már dönteni kell: Vajon tényleg szükség van-e a könyvolvasóra, vagy jobb venni egy laptopot a pénzből?
Könyvolvasó lett az iPhone
Forrás: http://index.hu/tech/2009/03/05/konyvolvaso_lett_az_iphone/
Szerdán megjelenik a Kindle szoftveres verziója, tehát azok is vehetnek majd könyveket majd az Amazontól, akik nem akarnak 360 dollárt költeni egy könyvolvasó kütyüre, de már a zsebükben lapul egy iPhone.
Az Apple mobiljának a nagyméretű kijelzőjén viszonylag kényelmesen lehet szövegeket olvasni, és az iTunes App Store kínálatában most a könyvek kategóriája bővül a leggyorsabban; az elmúlt három hónapban 551-ről 2065-re nőtt a szoftverek száma. Némelyik programmal csak egyetlen könyvet lehet végiglapozni, de vannak gyűjtemények is, mint például az ingyenes Shakespeare-összes, és vannak könyvolvasó programok.
Az O'Relly Radar szerint a könyvek 56 százaléka a 0,99 dollárcentért vagy olcsóbban megvehető, de most már minden tízedik könyv 10 dollárnál drágább, míg három hónappal ezelőtt még csak minden ötvenedik könyv tartozott a prémium kategóriába. A könyvkiadók feltehetően most próbálják belőni az árakat, írja az O'Reilly Radar. Az informatikai blog szerint a többi szoftver esetében ugyanez a helyzet, a fejlesztők kísérleteznek az árakkal.
Szerdán az Amazon is bemutatta Kindle szoftveres verzióját, az iPhone és az iPod Touch felhasználói ugyanazokat az újságokat, magazinokat és könyveket olvashatják el a készülékükön, mint akik 360 dollárért megvették maguknak a könyvolvasó kütyüt. A mobilos szoftver nem éri el közvetlenül az Amazon online könyvesboltját, a felhasználók csak a böngészőben vásárolhatnak. Most azonban sem a Kindle, sem a szoftveres változata nem elérhető Magyarországon.
Szerdán megjelenik a Kindle szoftveres verziója, tehát azok is vehetnek majd könyveket majd az Amazontól, akik nem akarnak 360 dollárt költeni egy könyvolvasó kütyüre, de már a zsebükben lapul egy iPhone.
Az Apple mobiljának a nagyméretű kijelzőjén viszonylag kényelmesen lehet szövegeket olvasni, és az iTunes App Store kínálatában most a könyvek kategóriája bővül a leggyorsabban; az elmúlt három hónapban 551-ről 2065-re nőtt a szoftverek száma. Némelyik programmal csak egyetlen könyvet lehet végiglapozni, de vannak gyűjtemények is, mint például az ingyenes Shakespeare-összes, és vannak könyvolvasó programok.
Az O'Relly Radar szerint a könyvek 56 százaléka a 0,99 dollárcentért vagy olcsóbban megvehető, de most már minden tízedik könyv 10 dollárnál drágább, míg három hónappal ezelőtt még csak minden ötvenedik könyv tartozott a prémium kategóriába. A könyvkiadók feltehetően most próbálják belőni az árakat, írja az O'Reilly Radar. Az informatikai blog szerint a többi szoftver esetében ugyanez a helyzet, a fejlesztők kísérleteznek az árakkal.
Szerdán az Amazon is bemutatta Kindle szoftveres verzióját, az iPhone és az iPod Touch felhasználói ugyanazokat az újságokat, magazinokat és könyveket olvashatják el a készülékükön, mint akik 360 dollárért megvették maguknak a könyvolvasó kütyüt. A mobilos szoftver nem éri el közvetlenül az Amazon online könyvesboltját, a felhasználók csak a böngészőben vásárolhatnak. Most azonban sem a Kindle, sem a szoftveres változata nem elérhető Magyarországon.
Megnyílt a Sony e-könyve
Forrás: http://index.hu/tech/blog/2008/07/25/megnyilt_a_sony_e_konyve/
Jövő hónaptól a könyvkiadók által használt epub formátumot is támogatja a PRS-505 Sony Reader típusjelű e-könyv, írja [1] a Cnet. A kütyü eddig csak a Sony saját online boltjában árult könyveket tudta megjeleníteni, valamint pdf dokumentumokat és másolásvédelemmel nem ellátott, egyszerű szöveges fájlokat. A Sony egyébként az első cég, amely az .epub formátumot is támogatja. Ezzel a lépéssel számos online e-könyvbolt kínálata elérhetővé válik, és emiatt a Sony kütyüje valószínűleg vonzóbb lesz, mint a rivális Kindle, amelyet az Amazon.com fejlesztett ki. Mindkét készülék kijelzőjében elektronikus tinta folyik (E-Ink), amelynek az a legfőbb tulajdonsága, hogy nincs háttérvilágítás, azaz ugyanúgy külső fényforrás kell az olvasáshoz, mint a valódi könyveknél.
Csúszik az eReader megjelenése
Forrás: http://index.hu/tech/hardver/2009/03/11/csuszik_az_ereader_megjelenese_/
Az első félévben szerette volna piacra dobni elektronikus könyvét a Cambridge-i Egyetem kutatói által kilenc éve ambiciózus tervekkel elindított Plastic Logic, de most a gazdasági válság miatt a termék bevezetésének elhalasztása mellett döntött.
A cég régóta készülő első terméke iránt élénk érdeklődés mutatkozik, legalábbis a szaksajtó részéről. Az egyelőre egyszerűen csak eReaderként emlegetett – de talán majd Dossier néven piacra kerülő – elektronikus könyv ugyanis sokak szerint mentes mindazoktól a gyerekbetegségektől, amelyek a ma még csak formálódó piacon legnépszerűbb és már második generációig jutó Amazon Kindle-t jellemzik – írja [1] az ITcafé.
A készülék mérete az Amerikában rendszeresített – a szabványos A4-es papírnál valamivel kisebb – letter formátumnak felel meg, 215,9 * 279,4 milliméter, vastagsága pedig mindössze 7 milliméter. Az enyhén hajlítható kijelzőn a legtöbb heti- és napilap a megszokott tipográfiával jeleníthető meg, a könyvek pedig könnyen olvashatók. A készülék legizgalmasabb képessége viszont az, hogy érintéssel vezérelhető, ezért nem kellett miniatűr billentyűzetet rátervezni.
Az e-könyv Windows CE operációs rendszert futtat, számos szöveg- és képformátumot támogat és wifin kapcsolódik az internetre. A fekete-fehér megjelenítésre képes, érintésérzékeny elektronikus papírt maga a Plastic Logic gyártja tavaly beüzemelt drezdai gyárában. Az első lépcsőben üzleti felhasználókat megcélzó termék piacra dobását most 2010-re tervezi a cég, addig lesz idő még csiszolni a gyártási folyamaton és magán az eReaderen is. De időre van szükség a saját elektronikuskönyv- és -újságterjesztési infrastruktúra kiépítéséhez is, hiszen hosszú távon nem a hardverből, hanem ebből remélhetnek bevételt. E téren a már ma is 240 ezer kötetet számláló e-könyv-gyűjteménnyel rendelkező Amazon komoly előnyben van.
Az első félévben szerette volna piacra dobni elektronikus könyvét a Cambridge-i Egyetem kutatói által kilenc éve ambiciózus tervekkel elindított Plastic Logic, de most a gazdasági válság miatt a termék bevezetésének elhalasztása mellett döntött.
A cég régóta készülő első terméke iránt élénk érdeklődés mutatkozik, legalábbis a szaksajtó részéről. Az egyelőre egyszerűen csak eReaderként emlegetett – de talán majd Dossier néven piacra kerülő – elektronikus könyv ugyanis sokak szerint mentes mindazoktól a gyerekbetegségektől, amelyek a ma még csak formálódó piacon legnépszerűbb és már második generációig jutó Amazon Kindle-t jellemzik – írja [1] az ITcafé.
A készülék mérete az Amerikában rendszeresített – a szabványos A4-es papírnál valamivel kisebb – letter formátumnak felel meg, 215,9 * 279,4 milliméter, vastagsága pedig mindössze 7 milliméter. Az enyhén hajlítható kijelzőn a legtöbb heti- és napilap a megszokott tipográfiával jeleníthető meg, a könyvek pedig könnyen olvashatók. A készülék legizgalmasabb képessége viszont az, hogy érintéssel vezérelhető, ezért nem kellett miniatűr billentyűzetet rátervezni.
Az e-könyv Windows CE operációs rendszert futtat, számos szöveg- és képformátumot támogat és wifin kapcsolódik az internetre. A fekete-fehér megjelenítésre képes, érintésérzékeny elektronikus papírt maga a Plastic Logic gyártja tavaly beüzemelt drezdai gyárában. Az első lépcsőben üzleti felhasználókat megcélzó termék piacra dobását most 2010-re tervezi a cég, addig lesz idő még csiszolni a gyártási folyamaton és magán az eReaderen is. De időre van szükség a saját elektronikuskönyv- és -újságterjesztési infrastruktúra kiépítéséhez is, hiszen hosszú távon nem a hardverből, hanem ebből remélhetnek bevételt. E téren a már ma is 240 ezer kötetet számláló e-könyv-gyűjteménnyel rendelkező Amazon komoly előnyben van.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)