2009. április 23., csütörtök

10 pont

Könyvkiadás a digitális korban. Trendek, esélyek a Gutenberg-galaxis átalakulása közben
Szinopszis (Szakdolgozat, Kis Tamás, 2009 – ELTE BTK Informatikus könyvtáros KEK)


Az úgynevezett „könyves szakma” lényegében a számítástechnika elterjedése, a digitalizáció a köztudatba, a mindennapokba történő robbanásszerű, forradalmi betörése óta vizionál a könyv, az írott-nyomtatott kultúra jövőjéről.
Legyen szó szerzőről, szerkesztőről, kurátorról, könyvkiadóról, kiadói dolgozóról, nyomdászról, könyvkereskedőről, terjesztőről, könyvtárosról – még tágabb értelemben minden, a könyvet hivatásszerűen használó és szerető, gyűjtő emberről –, sokakat foglakoztat könyv jövője. A technika, az információs társadalom elképesztő mértékű fejlődése, a multikulturalizmus, a globális piacgazdaság és legfőképpen a szellemi termékek mára már megkerülhetetlen és egyre markánsabb szerepet játszó terjesztője, az internet és egyéb hálózati szolgáltatások a maguk törvényei alapján sok esetben konkrét válaszok formájában elébe mennek az elméleti fejtegetéseknek, a vízióknak és kérdéseknek. A dolgozat célját tekintve megkísérli feltérképezni a kurrens trendeket a könyvkiadás jelenleg zajló és a jövőben egyre felgyorsulni látszó, radikális átalakulásának aspektusából.


1. A könyv szerepének átalakulása

Az új évezred első évtizedének végére a „könyv”-ről szóló diskurzus esetében már célszerű lehet „könyvszerű termékekre” gondolni. Az ún. keresztmédia-kiadási felfogás szerint a „tartalomszolgáltató iparág” a következő könyvszerű termékeket állítja elő:

1. hagyományos nyomtatással előállított papíralapú könyv;
2. digitális eljárással nyomtatott papíralapú könyv;
3. a nyomtatott papíralapú könyv tartalmának digitalizált változata;
4. az integrált nyomtatott elektronikákat is tartalmazó, multimédiás papírkönyv;
5. az elektronikus könyv;
6. az e-Tex;
7. a hangoskönyv;
8. a Braille-szövegű nyomtatott könyv vakok számára;
9. érintőképernyő felületen letapogatható Braille-karakterű könyv.

A könyvpiaci szempontokat is figyelembe véve, elsősorban a 2., 3., 5. és 7. kategóriába tartozó dokumentumok jelentenek „konkurenciát” az 1. típusba tartozó hagyományos, „gutenbergi” könyveknek. Abban azonban majd’ minden érintett, könyvszakmai szereplő egyetért, hogy a 21. században minden valószínűség szerint talpon marad a nyomtatott könyv is, ám szerepe a „professzionális felhasználásban” vélhetőleg csökkenni fog. Az elektronikus szöveg egyrészt minimális helyet foglal el, másrészt gyorsabb és kényelmesebb a belőle kinyerhető releváns információhoz való hozzáférés lehetősége.


2. Az internet és mobil kommunikációs formák hétköznapivá válása

A technikai fejlődés mára hétköznapivá tett olyan vívmányokat, mint a mobiltelefonok vagy más hordozható, vezeték nélkül is használható platformok – ezek pár évtizede még csak a sci-fi-írók vízióiban voltak elképzelhetőek.
Az emberiség máris hozzászokott a szabadabb és korlátlanabb kommunikáció, a mobilitás nyújtotta előnyökhöz, és ez módosította elvárásait és befogadói igényeit is. A piaci verseny diktálta rohamtempóban minden gyártó és szolgáltató igyekszik az új technológiáktól „függővé” váló fogyasztók kegyeibe férkőzni.
Természetesen a könyvkiadás és -kereskedelem, de könyvtári részről az információkhoz való egyetemes hozzáférés elve is ezekben a vívmányokban keresi a maga lehetőségeit – nemegyszer úttörő módon –, és egyre növekvő mértékben veszi ki a részét a virtuális tér nyújtotta lehetőségekből. Már ma is érzékelhető, hogy a hagyományos értelemben vett olvasóközönség egyre tekintélyesebb részét ezeken a csatornákon keresztül lehet és érdemes megtalálni.


3. A fogyasztói szokások átalakulásának könyvpiaci vonatkozásai

A könyvkiadási gyakorlat évszázadokig tartó fejlődése a technológiai robbanások során többször is jelentősen módosult. Az új nyomtatási eljárások, az automatizált gépsorok megjelenése, a számítástechnika precíziós áttörése egyre lerövidítette egy-egy nyomdatermék gyártási idejét. Ez egyrészt lehetővé tette a példányszámok és címek rohamos emelkedését, másrészt pedig – párhuzamosan a műveltség terjedésével – mindinkább igyekezett megfelelni a fokozódó olvasói elvárásoknak.
A tudományok fokozatos és folyamatos fejlődésével egyre rétegspecifikusabb olvasói-fogyasztói igények merültek fel – de ezzel párhuzamosan a publikációs kényszer is növekedett. A szűkebb szakterületek is megkövetelték a maguk irodalmát.
A 20. század közepétől ugrásszerűen megnövekedett a könyvkiadók száma, amelyek egyre inkább szakterületi-elméleti specializációk mentén határozták meg profiljukat, kiadási politikájukat.
Sok esetben, főleg a természet- és alkalmazott tudományok területén a hagyományos könyv- és folyóiratközlés már lassúnak, nehézkesnek mutatkozott.
Maga a könyv mint tárgyiasult forma, és így raktárkészlet sem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy konkrét mű eladásra kerüljön: ha megvan a digitális változat, akár egyetlen példány gazdaságosan kinyomtatható és beköthető egy digitális nyomda segítségével.
Másfajta igényeket is kell elégíteni: egyre többek megelégszenek egy számítógépen vagy más platformon olvasható, esetleg hallgatható fájllal.
Az olvasás- és jövőkutatók feltételezései szerint az olcsó és gyors hozzáférésű, a tartalombeli gyors és szelektív keresést biztosító virtuális könyvtári/könyváruházi állományok alapjaiban változtatják majd meg az egyre inkább időzavarral küzdő és ritkábban/felületesebben olvasó emberek olvasási szokásait.
A felgyorsuló és egyre inkább az internethez kötődő világ fokozatosan kitermeli és folyamatosan alakítja az új típusú olvasói szükségleteket, ezáltal az új típusú könyveket, amelyek új típusú kiadói stratégiákat igényelnek.


4. A könyvkiadói munkafolyamatok átalakulása

A 20. század utolsó évtizedeitől a könyv („fizikai”, azaz digitális) előállításának egy jelentős része átkerült a nyomdákból a kiadókba. A személyi számítógépek elterjedése, később a szöveg- és képszerkesztő programok, dtp-rendszerek (desktop publishing – számítógépes kiadványszerkesztés) megjelenése, az elérhető árú nyomtatók, szkennerek tömegtermékké válása magával hozta a kiadványszerkesztés mint munkafolyamat széles körű elterjedését, az ilyen jellegű, korábban szűk szakmai elit által végzett munkafolyamatok házon belüli, látványos és gyors, könnyű elvégzését. Ez mind időben, mind pénzben jelentős megtakarítást hozott – minőségben nem mindig, hiszen mint minden munkavégzés, a könyv fájljainak előállítása sem nélkülözheti a megfelelő szakmai felkészülést. Az olcsó, egyszerű, látványos programok sok esetben hamis biztonságérzetet adnak a használójuknak, nyilván ezzel is magyarázható a könyvpiacon egyre nagyobb arányt képviselő igénytelen formai megoldásokkal operáló, esztétikailag elhibázott, hibáktól hemzsegő kiadványok nagy száma.
A könyvkiadók rohamos elterjedése, a verseny erősödése, a járulékos terhek növekedése, a terjesztői jutalékok magas aránya arra szorítja a legtöbb kiadót, hogy igyekezzen spórolni egy-egy könyv előállítási árán.
A kiadói szakma drámai átalakulásának mélyebb összefüggéseit vizsgálja Jason Epstein 2001-es Book Business – Publishing Past Present Future (magyarul: A könyvkiadás múltja, jelene és jövője ) című munkájában. A szerző a legnagyobb amerikai könyvkiadók elismert belsős szerkesztőjeként dolgozott fél évszázadon keresztül, és belülről láttatja a világ egyik legfontosabb könyvpiacának metamorfózisát. A jövőre vonatkozó megállapításaiban egyértelműen azok véleményét, optimizmusát osztja, akik szerint a nyomtatott könyvek nem tűnhetnek el, hanem együtt fognak élni digitális riválisaikkal. Csak éppen valószínűleg oly módon, hogy az online adatbázisokból letöltött fájlokból készülnek speciális gépekkel egyedi, kinyomtatott és bekötött példányok, akár az emberek otthonaiban is. Amihez korábban gyárak, raktárak, depók, üzletek kellettek, az néhány perc alatt, néhány kattintással, viszonylag alacsony költséggel, automatizálva, önkiszolgáló módon elkészül a fogyasztó lakásában.
Epstein is azon az állásponton van, hogy a könyvkiadás a gutenbergi forradalomhoz hasonlítható átalakulás küszöbén áll. A kiadói funkciók az eddigieknél is radikálisabban átalakulnak, szakmák, munkafolyamatok tűnhetnek el a süllyesztőben, de ez a fejlődés szükségszerű velejárója lehet. A jelenleg megfigyelhető trend, miszerint a kurrens könyvek „elévülése” egyre gyorsabb, „szavatossági ideje” mind rövidebb, kilátástalan helyzetbe hozhatja a hagyományos könyvekre szakosodott kiadói és könyvterjesztői struktúrát, lévén a kiadói szektor átlagosan sohasem a gyorsan megtérülő és nagy haszonkulccsal kecsegtető üzletágak közé tartozott, ellenkezőleg: mindig nagy kockázattal és kis jövedelmezőséggel rendelkezett más „iparágakhoz” képest. Tehát elsősorban a gazdasági ésszerűség, pontosabban a pénzügyi farkastörvények késztetik rá a piacot a minél gyorsabb átállásra a digitális technológiákra, az online szövegiségre, lévén a digitálisan tárolt és forgalmazott tartalom bekerülési költsége elenyészik a hagyományos könyvekéhez képest.
Arra is kitér a szerző, hogy az elavult technológia és korlátozott piac által gúzsba kötött tradicionális könyviparnál az internet és a kialakulóban lévő új technológiák beláthatatlanul hatékonyabban lehetnek képesek arra, hogy a produktumot eljuttassák a potenciális vevők szélesebb tömegeihez.


5. Változások a szerzői stratégiákban – hardverek otthonra

A globális piacgazdaság hatására az otthonok mindennapos szereplőivé váltak olyan hardverek, amelyek korábban a „publikációs ipar” (kiadók, szerkesztőségek, nyomdák, stúdiók) drága és bonyolult, épp ezért csak a szakemberek számára elérhető kellékei voltak. Megjelentek az olcsó számítógépek, nyomtatók, szkennerek, digitális fényképezőgépek, a professzionális tudású, de felhasználóbarát szoftverek, és így mára szinte mindenki számára lehetővé vált egy komplett nyomdai előkészítő stúdió munkafolyamatainak egyszemélyes elvégzése – természetesen ezen eszközöket tudni kell használni a minőségi produktum érdekében. Kellő felkészültséggel mind időben, mind térben jelentősen lerövidülhet az út a primer alkotástól a kinyomtatott termékig.
Ez a lehetőség növeli a potenciális szerzők számát, az internetes publikáció lehetősége pedig azok bátorságát is meghozhatja az alkotáshoz, akik a hagyományos kiadói csatornák esetében nem éreznének ehhez indíttatást.
Ezek az evidens folyamatok túlnyomórészt nem érintik a minőség kérdéskörét, hiszen szakmai szempontból az önpublikáció (vagy éppen a szakmai kontroll nélküli magánkiadás) nem alkot (csak ritkán) közös halmazt a rangos szakmai publikációkkal.
A kiadói munkafolyamok átalakulása kapcsán már szó esett a szerző fokozottabb jelenlétéről a kiadói munkafolyamatban. A 21. század legelejére elmondhatóvá vált, hogy a szerzők döntő része számítógépes fájl formájában adja le kéziratát a kiadónak – a legtöbb kiadó e nélkül nem is fogad el kéziratot –, természetes fejlemény a rendelkezésre álló digitális tartalmak önálló internetes publikálása. Ez számos problémát felvethet, a kiadókkal történő megállapodásoktól kezdve (sérülhet a kiadó üzleti érdeke, ha a szerző ingyen elérhetővé teszi a könyv alakban megjelent művét az interneten) a szerzőiségen esett jogsérelmekig. Ugyanakkor napról napra nő az eleve „tisztán” az internetre szánt önálló szellemi alkotások mennyisége, és ez mutatja, hogy a szerzői stratégiák is változnak.
Mindezek jelzik azt, hogy az ember alkotói stratégáit semmiképpen sem kerülheti el az új technológiák és a digitális kultúra komplex hatása.


6. Nyomdaipari trendek, a digitális nyomdák terjedése

A digitális nyomtatóeljárások közös jellemzője az, hogy a nyomtatás előre elkészített, fizikailag létező nyomóforma nélkül, a számítógép adatbázisában lévő digitális információ segítségével történik. Jelenleg többféle technológia egymás mellett éléséről van szó, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően nem jósolható meg, melyik út, melyik megoldás válhat „szabvánnyá”. Az alábbi ábra szemlélteti a párhuzamosan piacon lévő alternatívákat.



A digitális nyomtatási eljárások közös jellemzője az, hogy a nyomtatható állományt virtuálisan/elektronikusan tárolja, lehetővé válik a szükségletnek megfelelő példányszám gazdaságos előállítása (a bevett angol szakkifejezés szerint: Print on Demand Book Publishing). Nincs szükség az ofszet technológiánál megszokott, fototechnikai úton előállított, költséges fényérzékeny anyagokkal operáló nyomdai filmekre és – „egyszer felhasználható” – nyomólemezekre, hanem közvetlenül a digitális állomány kerül kinyomtatásra, méghozzá gazdaságosan.
Mindez nemcsak az előállítási, raktározási, szállítási költségeket és kockázatokat csökkenti (akár úgy, hogy a digitális információt hálózaton továbbítják a megrendelőhöz legközelebb eső nyomdaegységhez), de egyúttal környezetvédelmi szempontból is előnyös (kevesebb papír, vegyszer, festék, selejt, energia stb. keletkezik és/vagy pazarlódik el), a munkaerőköltségek alacsonyabbak, sőt, a kisebb példányszámok ellenére is növeli a szerzői, a kiadói és a nyomdai profitot.
Egy másik nagyon fontos és előnyös tulajdonsága a digitális nyomtatásnak, hogy mivel csupán a digitális állományokat kell tárolni egy – akár virtuális, távoli – adathordozón, ezért bármikor, bármilyen példányszámú utánnyomás rendelhető bármely címből külön költség nélkül, sőt, a digitális állomány bármikor, bármilyen mértékben módosítható, frissíthető, aktualizálható. Így elkerülhetővé válhat a régebbi kiadású hiánykönyvek mindig jelentkező problematikája – a kiadó egyszerűen mindig annyi példányt rendelhet, amennyire aktuálisan valós igény mutatkozik.
Ma már léteznek olyan nyomdaipari gépsorok is, amelyek a könyvelőállítás minden fázisában automatizáltak: a gépsor elején lévő számítógép megkapja a digitális adathordozót vagy pusztán a fájlokat, a gépsor végén pedig kijön a kész, ragasztott vagy fűzött, borítóval összekapcsolt könyv egy vagy több példányban, a megrendeléstől függően. Sőt, az ún. digitális változóadat-nyomtatási technika révén akár minden egyes példány egyedi azonosítóval, pl. más feliratú-színvilágú borítóval rendelkezhet stb.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a fejlett elemzőszoftverek segítségével hajszálpontosan kalibrálható és tervezhető az egyetlen példányra vonatkozó tényleges költség.


7. Új utak a könyvkereskedelemben

Az online könyvkereskedelem komoly hagyományokkal rendelkezik az internetes értékesítés keretein belül. Elsőként az amerikai Amazon.com lépett a piacra 1995-ben, és mára az egyik legnagyobb internetes kereskedelmi cég. Az új és használt könyvek forgalmazása mellett jelenleg igen kibővült termékpalettával bír.
Komoly érdeme könyvszakmai szempontból az Amazonnak, hogy mintát és trendet teremtett. Világszerte elharapóztak mintájára a webes könyváruházak, formailag is idomulva egy bevált struktúrához. Az online könyvértékesítés piacélénkítő hatása vitathatatlan, s mindez hatott az olvasói szokások alakulására, tágabb értelemben a kiadói gyakorlatra, sőt a digitális nyomdatechnika iránti igények növekedésére is. Ugyanis az internet földrajzi kötetlensége miatt az egészen rétegspecifikus olvasói igényekre könnyebben derül fény a kereskedelem oldaláról nézve, a versenyszellemű üzletpolitika pedig az ilyen igények kielégítését is megcélozza.
A digitális kiadói tartalmak megjelenésével helyhez kötöttségtől mentesen is megvalósulhat az a gyakorlat, miszerint kis példányszámú könyvek egyedi, digitális nyomda útján történő kinyomtatásával a termék eljuthat fogyasztójához. Az Amazon és társai ezt a modellt a kiadókkal történő egyedi megállapodások útján gyakorolják – folyamatosan növekvő mértékben.
Kiadói oldalról ez a hatásmechanizmus ugyancsak működik: a cégek sorra ismerik fel a digitális állományok online értékesíthetőségében rejlő lehetőséget. A kettős szerepvállalás (tárgyiasult és digitális termékek piacra dobása) természetes átmenetet biztosíthat az egyre inkább a digitális felé eltolódó könyvpiac igényeinek megfelelő paradigmára történő átálláshoz, a digitális tartalomszolgáltatás és a termékpaletta bővítéséhez. Így talán a nagy hagyományokkal bíró könyvkiadók képesek lesznek megvetni a lábukat a digitális kiadói versenyben is – ez minőségi szempontból kívánatos fejlemény volna.
Elsősorban az online digitáliskönyv-kereskedelem érdeke a szerzői jogi, másolásvédelmi problémák kiküszöbölése, ezért e szegmens piacvezető cégeitől várható a megfelelő szabványok kidolgozása, amelyek nyilvánvalóan kihathatnak a könyves szakma többi szereplőjének gyakorlatára is.


8. E-book: hardverek és szoftverek integrációja

A digitális könyvek története több évtizedre tekint vissza – az elv lényegében egyidős a személyi számítógéppel –, de az igazi áttörés gyakorlatilag napjainkban, a 2000-es évek legvégén következik be. A technika és az ipar mostanában jutott olyan szintre, hogy kiváló minőségű és megfizethető árú mobil könyvolvasó készülékek kerültek a piacra (egyelőre elsősorban a legfejlettebb országokban) – s ez lökésszerű hullámot generált a tartalomszolgáltatói oldalon is.
Azonnal jelentkezett a legális kontra illegális letöltés problematikája. Miként a zene- és filmiparban, a könyvkiadói üzletágban is komoly fejtörést okozott a megfelelő védelmek, szabványok, formátumok kidolgozása.
A fájlformátumok tekintetében igazi áttörést hozott a PDF-formátum (Portable Document Format) széles körű elterjedése. Az Adobe által kifejlesztett nyílt forráskódú bináris fájlformátum alkalmas szöveget, ábrát és képeket tartalmazó dokumentumok leírására eszköz- és felbontásfüggetlen formában, színesen, interaktív mezőkkel stb. Ezzel lényegében bármely könyv eredeti tipográfiája szoftveresen megjeleníthető – akár a beszkennelt/lefotózott és átkonvertált Gutenberg Biblia, vagy egy kézírásos kódex is – egy megfelelő eszközzel. Mivel azonban nyílt formátumról van szó, a másolásvédelem nehezebben oldható meg, ez pedig ütközik a könyvkiadók és szerzők érdekeivel. Ezért a nagy kiadók régóta dolgoznak különböző e-book fájlformátumok megalkotásán. Ezekhez külön – általában ingyenes – olvasóprogramokat kínálnak, amelyek futtathatók bármely általánosan elterjedt platformon.
A kiadók legnagyobb arányban az EPUB formátumot alkalmazzák. A formátumok versenye még nem dőlt el, mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Korunk informatikai kolosszusa, a Google a PDF-formátumot preferálja az ingyenes, azaz szerzői joggal már nem rendelkező könyvek esetében, a fizetős tartalmakat pedig – a Sonyval szövetkezve – EPUB formátumban kínálja – ez talán elég markáns érv lesz a piac számára is.
Az e-bookok esetében kezdettől az volt az ebben a szegmensben fantáziát látó cégek célja, hogy a valódi, nyomtatott könyvhöz hasonló, a papír és a nyomdafesték kontrasztosságát hűen imitáló mobil hordozókat fejlesszenek ki, amelyek bárhol, megbízhatóan használhatóak. (Fontos szempont lehet a tömeg, az ütés- és cseppállóság, valamint a tükröződésmentes diszpléj.) Ezeknek a kritériumoknak a jelenleg elterjedt LCD-kijelző technológia nem képes teljes körűen megfelelni, bár bizonyos gyártók komoly sikereket érnek el integrált eszközeikkel, elég csak az Apple divatos iPhone mobileszközére gondolni.
Az igazi áttörést az ún. e-papír megjelenése és folyamatos fejlesztése jelenti. Az e-tintának is nevezett technológia a valódi könyvlapot idéző optikai élményt nyújtja, a kijelzőnek nincs háttérvilágítása, tehát külső – természetes vagy mesterséges – fényforrás kell az olvasásához, a felbontás pedig a nyomdai minőséget idézi. A legújabb generációs könyvolvasók az E•Ink cég e-papírját
2009-re az e-könyvolvasók piacán élesedő piaci verseny állt elő. A piacvezető Amazon.com online könyváruház bemutatta Kindle 2 nevű e-könyvolvasóját (290 dolláros árért), amely elnyerte a tesztelők és kritikusok tetszését egyaránt. A minden korábbi riválisánál több szolgáltatást nyújtó készülék képes arra is, hogy felolvassa a szöveges tartalmat, sőt indexelje, könyvjelzőzze azt úgy is, hogy a következő bekapcsolásnál vissza lehessen váltani vizuális olvasási módra.

Az Amazon legerősebb konkurense az e-könyvpiacon a Sony, amely szintén 2009-ben dobta piacra Reader márkanevű e-könyvolvasóját; ez az EPUB-formátumot is támogatja, azaz a Kindle 2-vel ellentétben alkalmassá válik számos online e-könyvesbolt és kiadó kínálatának elérése is. Felismerte a Sony Readerben rejlő lehetőségeket a Google online birodalom is, hiszen a saját könyvtárdigitalizálási projektje keretében beszkennelt hatalmas adatbázis egy részét, mintegy 500 ezer (szerzői jogvédelem alól már kikerült) könyvet ad a Readerhez, azaz a könyvek ingyenesen letölthetők a Sony weboldaláról. Mivel a dokumentumokat PDF-formátumban tárolja a Google, a jobb olvashatóság érdekében valamennyit átkonvertálják EPUB-formátumba – önmagában ez a tény is jelzi a szereplők tőkeerősségét.

Vélhetőleg e két készülék és utódaik, illetve a mögöttük álló cégóriások közötti verseny határozza meg a közeljövő e-book és e-könyvolvasó piacát.


9. Hangoskönyv – könyv?

Nem hagyható figyelmen kívül a könyvek digitális evolúciójának egy másik formája, a hangoskönyv, amely dokumentumtípus az új évezred első évtizedére vitathatatlan jelentőségű szereplője lett a könyvpiacnak. Legtöbbször azok az „olvasók” használják, akik napjuk nagy részét autóban töltik, illetve egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt nehezen vagy egyáltalán nem tudnak olvasni. Idegen nyelvű hangoskönyv hallgatása a nyelvtanulásban is kitűnően alkalmazható.
Ma már az első kiadású könyvek hangoskönyv-kiadása is egyre gyakoribb. Az internetes kereskedelem lehetőségével élve számos kiadó letölthető formátumban is elérhetővé teszi hangoskönyveit. Az online könyvtárak esetében is növekvő hangoskönyv-állomány figyelhető meg.
A dokumentumtípus az olvasási zavarokkal küszködő gyermekek tanulásában és művelődésében is nagy szerepet játszik, ám ellenzői (pl. olvasáspszichológusok és -szociológusok) felfigyeltek arra a nem kívánatos jelenségre is, hogy kényelmi szempontból az iskolai kötelező olvasmányokat is ilyen módon ismerik meg az egyébként erre nem szoruló tanulók, ami számos problémát vet fel. Felmerülhet elméleti szinten az a lehetőség is, hogy bizonyos dokumentumtípusok (főleg a klasszikus szépirodalom) esetében komoly konkurenseivé válhatnak a hangzóanyagok a textuális, akár nyomtatott, akár digitális változatoknak. Ezen igényeket maguk a kiadók is próbálják kielégíteni, hiszen egymással versenyezve igyekeznek elsőként kiadni a klasszikusok hangoskönyves változatait.
Magyarországon 2005-ben létrejött a Magyar Hangoskönyv Kiadók Egyesülete, amely szakmai szervezetként kívánja támogatni a hangoskönyv-kultúra széles körű terjesztését.
A legtöbb könyvpiaci trendelemzés egyetért abban, hogy a hangoskönyv – az e-bookokhoz hasonlóan – egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a könyvpiacból, tehát semmi esetre sem múlékony divatjelenségről van szó.
Segíti e dokumentumok tartós jelenlétét az is, hogy az internethez is csatlakozni képes mobil médiaeszközök (pl. telefonok) révén – tehát mellőzve a külön e célt szolgáló audio-lejátszó hardvereket – egyre könnyebb és természetesebb a hangoskönyvek helyhez kötöttségtől mentes használata.



10. A digitális könyvtárak mint versenyszereplők

Kezdettől fölmerült az írásbeliség teljes digitalizálásának eszméje, és ennek kihatása a könyvtárügy minden területére. A kulturális örökség megőrzésének, tárolásának lehetőségétől az állományvédelmi szempontokon át a visszakereshetőségen keresztül a globális elérhetőségig, a tárolási, szállítási problémákig minden szinten kihat a digitalizált dokumentum a könyvtár jövőjére.
A Virtuális Világkönyvtár eszméje szerint az emberiség által valaha publikált valamennyi dokumentum egyetemes hozzáférhetősége lehet a végcél – ennek azonban számtalan, sok esetben megoldhatatlannak tűnő akadálya van.
Az azóta beindított globális kezdeményezések e tekintetben optimizmusra adnak lehetőséget. A Google cég Book Search szolgáltatása (A Google Könyvkereső könyvtárprojektje – a világ könyveinek korszerű katalógusa címmel) (hosszú távon) egészen nagyra tör: „Végső célunk az, hogy a kiadókkal és könyvtárakkal együttműködve létrehozzuk a világ összes nyelvén megjelent valamennyi könyv átfogó, kereshető, virtuális katalógusát, amely a felhasználóknak segít az új könyvek felfedezésében, a kiadóknak pedig az új olvasók megtalálásában.”
Egy másik fontos projekt az EU kezdeményezésére és támogatásával (nemzeti könyvtárak, múzeumok, audiovizuális tárak stb. nemzetközi együttműködésével) létrejött – jelenleg és folyamatosan fejlesztés alatt álló – Europeana (http://europeana.eu), az Európai Virtuális Könyvtár, amely jelenleg már 4 millió digitális dokumentumhoz nyújt hozzáférést – természetesen ez csak a kezdeti stádiumnak tekinthető. (Az Europeana magyar könyvtári partnere az OSZK által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár [MEK – http://mek.oszk.hu], amely a legjelentősebb magyar digitális könyvtár a maga 6870 dokumentumával ).
A tervek, projektek közül további jelentős vállalkozás a Microsoft és a British Library közötti megállapodás, amely szerint 2006-ban megkezdték 100 ezer szerzői jog által már nem védett könyv 25 millió oldalának a digitalizálását.
A digitális könyvtárak gyakorlati megvalósulásuk szerint számos specifikus jellemzővel bírnak világ- (vagy inkább: világháló-) -szerte. A korszerű digitális könyvtárak két alapvető forrásból építik állományukat: 1. digitalizált dokumentumokból, és 2. eleve digitális dokumentumokból. Az 1. típusba tartoznak az utólag digitalizált dokumentumok (azaz pl. egy nyomtatott könyvet beszkennelnek és karakterfelismerő szoftver segítségével információkeresésre alkalmas [javarészt PDF-] formátumúra konvertálnak), míg a 2. kategóriába az eleve digitális formátumban publikált fájlok (pl. e-könyvek) sorolhatók.
E dokumentumtípusok (kiemelten: könyvek) elektronikus tároló, megőrző, publikáló, „kölcsönző”, szolgáltató helye a digitális könyvtár – a megfelelő információkereső programmodulokkal, lehetőség szerint a hétköznapi – nem IT-szakember – felhasználók számára is átlátható módon.



Források, irodalom

Bart István (2005): A könyvkiadás mestersége. Budapest : Osiris, 2005.

Buckingham, David (2005): Médiaoktatás. Budapest : HSA–Új Mandátum–ZSKF, 2005.

Drótos László [é. n.]: E-book forradalom. Szabadpart, [é. n.], 9. sz. Online: http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/

Eiler Emil (2007): A jövő könyvei és a könyvkiadás jövője. A leírt gondolat megjelenési formái a digitalis világban. Magyar Grafika, 2007/4. 5–20.

Epstein, Jason (2002): A könyvkiadás múltja, jelene és jövője. Budapest : Európa, 2002.

Halász László (szerk.) (1985): Vége a Gutenberg-galaxisnak? Budapest : Gondolat, 1985.

Herring, Mark Y. (2001): Tíz ok, amiért az internet nem helyettesítheti a könyvtárat. Könyvtári Figyelő, 2001/4.

ITTK (2007): Magyar információs társadalom jelentés 1998–2008. Jelentés az elmúlt évtizedről. Budapest : BME-ITTK, 2007.

Kovács János (2007): Könyvpiac 2006 – Tények és trendek konferencia. Magyar Grafika, 2007/4.

Kukor Ferenc (2008): Könyvtár 2.0 a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. TMT, 2008, 9. szám.

McLuhan, Marshall (2001): A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. Budapest, Trezor Kiadó.

Pintér Róbert (szerk.) (2007): Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Budapest : Gondolat–Új Mandátum, 2007.

Rab Árpád (2007): Digitális kultúra – A digitalizált és a digitális platformon létrejött kultúra. In: Pintér Róbert (szerk.): Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Budapest : Gondolat–Új Mandátum, 2007. 182–200.

Sarkady IIdikó (2005): Médiajogi írások. Budapest : Új Mandátum, 2005.

Sebestyén György (1997): A Gutenberg-galaxis és a digitális kultúra szintézise: az elektronikus-virtuális könyvtár. Írás tegnap és holnap, 1997, 1. sz. http://iqdepo.hu/dimenzio/11/11-05-12.html

Smith, Datus C. (1995): A könyvkiadás kézikönyve. Budapest : Akadémiai, 1995.

Zana Éva (2009): Digitális könyvtárak hálózata – vízió vagy valóság? Szabadpart, (2009), 38. sz. Online: http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/


Online források

Fekete Gizella (2006): Virtuális vagy kézzelfogható? Business Online, 2006. http://businessonline.prim.hu/cikk/52714/

http://books.google.com/googlebooks/library.html

http://books.google.hu/intl/hu/googlebooks/about.html

http://mek.oszk.hu

http://phx.corporate-ir.net/phoenix.zhtml?c=176060&p=irol-mediaKit

http://www.adobe.com/pdf/

http://www.dialog.com/about/

http://www.eink.com/technology/howitworks.html

http://www.europeana.eu/portal/aboutus.html

http://www.literacytrust.org.uk/

http://www.mhke.xls.hu/index1.html

http://www.web-books.com/Publishing/epub.htm

index (2009): Félmillió ingyenkönyvet ad a Google a Sonynak. http://index.hu/tech/hardver/2009/03/19/felmillio_ingyenkonyvet_ad_a_google_a_sonynak/

[origo] (2009): Tuningolt e-könyvolvasó az Amazontól. http://www.origo.hu/techbazis/hightech/20090209-kindle-2-gyorsabb-mobilnettel-erkezik-az-amazon-uj-konyvolvasoja.html

txbx (2008) : Megnyílt a Sony e-könyve. http://index.hu/tech/blog/2008/07/25/megnyilt_a_sony_e_konyve/

2009. április 10., péntek

A jövő könyvei és a könyvkiadás jövője

Eiler Emil kitűnő összefoglaló cikke (A jövő könyvei és a könyvkiadás jövője) a Magyar Grafika 2007/4. számában.

http://www.mgonline.hu/archive/200707/1/200707_5-20.pdf

„A médiaipar felgyorsított elektronizációja és az internet térhódítása következtében a hagyományos, papíralapú, nyomtatott könyvformák mellett az olvasó egyre több,
digitális/virtuális/elektronikus könyvszerű termék között válogathat. A technika rohamléptékkel arrafelé halad, hogy átformálja a történelem és a kultúra több évezredes eszközét, a könyvet is. A betűbe zárt gondolat új megjelenési formái a nyomtatott könyvhöz hasonlóak, de akár több ezer oldal terjedelműek, naprakész, változó információtartalmúak, hangosak, mozgóképekkel tarkítottak, és a kétoldalú kommunikációra is képesek lehetnek. Az újságokhoz hasonlóan, a könyvek esetében is kezd hódítani a »szerkeszteni, de nem nyomtatni« célkitűzés.”