Összefoglaló cikk az e-bookok történetéről, jelenéről és a várható irányokról:
Drótos László: E-book forradalom
2009. március 26., csütörtök
Hódítanak a beszélő kütyük
FORRÁS: http://index.hu/tech/hardver/2009/03/14/hoditanak_a_beszelo_kutyuk/
Egyre elterjedtebbek a beszédszintézisen alapuló alkalmazások. A főként angol nyelvű rendszerek cikkeket, könyveket olvasnak fel a felhasználónak, de az is lehet, hogy egyszer a kijelzőt is helyettesíti majd a gépi hang.
A számítógéppel való mindennapi interakcióink során már fel sem tűnik, hogy a gép legtöbbször szöveget jelenít meg a képernyőn, és mi is sokszor szöveges információt viszünk be a billentyűzettel. A kommunikációnak ez a formája az irodai alkalmazások esetén igen elterjedt és kényelmesnek mondható, mégis sok szituációban körülményes, sőt használhatatlan is lehet.
Buszon gépelni nehéz
Az elmúlt években tanúi lehettünk a mobil informatikai alkalmazások tömeges elterjedésének, ami maga után vonta azt, hogy mobil körülmények közötti is használhatóvá kell tenni az egyre összetettebb informatikai szolgáltatásokat. Mozgás közben nagy képernyőt és billentyűzetet nehéz használni, mobil-, vagy virtuális billentyűzettel pedig csak nagyon korlátozott módon lehet gépelni.
Rengeteg cég folytat komoly kutatásokat annak érdekében, hogy a szövegbevitelt megkönnyítse. Az Apple iPhone-ján alkalmazott virtuális billentyűzet megjelenítése ugyan nem változik, de az egyes karakterek érzékelési tartománya (az a felület, ahol a képernyőhöz érve leütést érzékel a szoftver) dinamikusan módosul attól függően, hogy milyen betűket gépeltünk be korábban. A prediktív szövegbeviteli szoftverek elvén alapuló alkalmazás segítségével, ha például a "happy" szót gépeljük, akkor a "h a p" betűk után a "p" érzékelési tartománya megnő, így a második "p" betűt sokkal nehezebben üthetjük mellé, az utolsó "y" karaktert pedig szinte lehetetlen eltéveszteni.
Ezek a fejlesztések ugyan jelentősen növelik az iPhone használhatóságát, de egy zötykölődő buszon, nagy tömegben, vagy éppen biciklizés közben szöveget bevinni, vagy olvasni szinte lehetetlen. A beszédszintézis és a beszédfelismerés alkalmazása az okostelefonokon és egyéb mobileszközökön elsősorban használhatósági kérdés. Hosszú távon több oldalas dokumentumokat senki sem fog egy néhány centis képernyőn nézni, ahogy autóvezetés közben sem lesz képes emailezni, ha ezek a technológiák nem épülnek be mindennapi eszközeinkbe.
Beszélő iPod
Nagy felháborodást váltott ki az amerikai írókból a Kindle 2 megjelenése, ugyanis az Amazon könyvolvasó eszközébe épített beszédszintetizátor a megvásárolt könyveket felolvassa a júzereknek. Az Amerikai Írószövetség attól ijedt meg, hogy a hangoskönyv-piacot akarja lenyúlni tőlük a világ legnagyobb könyvforgalmazója, pedig a felolvasás minősége jócskán elmarad egy színész előadásmódjától. Mégis figyelemreméltó az alkalmazás megjelenésében, hogy az Amazon felismerte, hogy ha egy könyvek olvasását szolgáló eszközt fejleszt, mely kiválóan jeleníti meg a szöveges tartalmakat, akkor nem hagyhatja ki belőle a beszédszintetizátort sem, hisz az eszköz mobil jellegéből adódóan, bizonyos helyzetekben a felhasználó nem fogja tudni folytatni az olvasást, így valószínűleg szeretné továbbhallgatni a könyvet.
De nem csak a hangoskönyvek esetén van jelentősége a beszédszintézisnek. A nemrégiben megjelent iPod Shuffle legújabb generációja felolvassa a számok és a felhasználó által összeállított zenelisták nevét. A Shuffle alig több mint 4 centiméter hosszú, így nincs kijelzője. Az mp3-lejátszók kijelzőin hagyományosan megjelenített információkat az Apple az úgynevezett VoiceOver technológia segítségével közli a felhasználóval. A beszédszintézis a méret csökkentésének következtében egy kielégítő technológiának bizonyult a számok közti navigáció támogatására. Mivel a Shuffle-t elsősorban hallgatjuk, és nem nézzük, ezért szinte magától értetődő, hogy ha lemerülőben van az akkumulátor, akkor is szóban figyelmeztet bennünket kedvenc kütyünk, hogy ideje feltöltenünk.
A beszédszintézis talán legjobb alkalmazását az amerikai Audiodizer cég esetében hallhatjuk. Az MIT által kiadott Technology Review című újság cikkeit nemcsak olvashatjuk a honlapon, hanem az Audiodizer segítségével le is tölthetjük mp3-formátumban. A felolvasott szöveg minősége remek, elsőre talán nem is vesszük észre, hogy gépi hanggal van dolgunk. Az persze továbbra is kérdéses, hogy milyen alkalmazások esetén fogja a hagyományos kijelzőt felváltani a beszédszintézis. Mindez nagyban múlik azon is, hogy a nehezebb technológiai kihívást jelentő beszédfelismerés mikor jut el egy hasonló fejlettségi szintre.
Egyre elterjedtebbek a beszédszintézisen alapuló alkalmazások. A főként angol nyelvű rendszerek cikkeket, könyveket olvasnak fel a felhasználónak, de az is lehet, hogy egyszer a kijelzőt is helyettesíti majd a gépi hang.
A számítógéppel való mindennapi interakcióink során már fel sem tűnik, hogy a gép legtöbbször szöveget jelenít meg a képernyőn, és mi is sokszor szöveges információt viszünk be a billentyűzettel. A kommunikációnak ez a formája az irodai alkalmazások esetén igen elterjedt és kényelmesnek mondható, mégis sok szituációban körülményes, sőt használhatatlan is lehet.
Buszon gépelni nehéz
Az elmúlt években tanúi lehettünk a mobil informatikai alkalmazások tömeges elterjedésének, ami maga után vonta azt, hogy mobil körülmények közötti is használhatóvá kell tenni az egyre összetettebb informatikai szolgáltatásokat. Mozgás közben nagy képernyőt és billentyűzetet nehéz használni, mobil-, vagy virtuális billentyűzettel pedig csak nagyon korlátozott módon lehet gépelni.
Rengeteg cég folytat komoly kutatásokat annak érdekében, hogy a szövegbevitelt megkönnyítse. Az Apple iPhone-ján alkalmazott virtuális billentyűzet megjelenítése ugyan nem változik, de az egyes karakterek érzékelési tartománya (az a felület, ahol a képernyőhöz érve leütést érzékel a szoftver) dinamikusan módosul attól függően, hogy milyen betűket gépeltünk be korábban. A prediktív szövegbeviteli szoftverek elvén alapuló alkalmazás segítségével, ha például a "happy" szót gépeljük, akkor a "h a p" betűk után a "p" érzékelési tartománya megnő, így a második "p" betűt sokkal nehezebben üthetjük mellé, az utolsó "y" karaktert pedig szinte lehetetlen eltéveszteni.
Ezek a fejlesztések ugyan jelentősen növelik az iPhone használhatóságát, de egy zötykölődő buszon, nagy tömegben, vagy éppen biciklizés közben szöveget bevinni, vagy olvasni szinte lehetetlen. A beszédszintézis és a beszédfelismerés alkalmazása az okostelefonokon és egyéb mobileszközökön elsősorban használhatósági kérdés. Hosszú távon több oldalas dokumentumokat senki sem fog egy néhány centis képernyőn nézni, ahogy autóvezetés közben sem lesz képes emailezni, ha ezek a technológiák nem épülnek be mindennapi eszközeinkbe.
Beszélő iPod
Nagy felháborodást váltott ki az amerikai írókból a Kindle 2 megjelenése, ugyanis az Amazon könyvolvasó eszközébe épített beszédszintetizátor a megvásárolt könyveket felolvassa a júzereknek. Az Amerikai Írószövetség attól ijedt meg, hogy a hangoskönyv-piacot akarja lenyúlni tőlük a világ legnagyobb könyvforgalmazója, pedig a felolvasás minősége jócskán elmarad egy színész előadásmódjától. Mégis figyelemreméltó az alkalmazás megjelenésében, hogy az Amazon felismerte, hogy ha egy könyvek olvasását szolgáló eszközt fejleszt, mely kiválóan jeleníti meg a szöveges tartalmakat, akkor nem hagyhatja ki belőle a beszédszintetizátort sem, hisz az eszköz mobil jellegéből adódóan, bizonyos helyzetekben a felhasználó nem fogja tudni folytatni az olvasást, így valószínűleg szeretné továbbhallgatni a könyvet.
De nem csak a hangoskönyvek esetén van jelentősége a beszédszintézisnek. A nemrégiben megjelent iPod Shuffle legújabb generációja felolvassa a számok és a felhasználó által összeállított zenelisták nevét. A Shuffle alig több mint 4 centiméter hosszú, így nincs kijelzője. Az mp3-lejátszók kijelzőin hagyományosan megjelenített információkat az Apple az úgynevezett VoiceOver technológia segítségével közli a felhasználóval. A beszédszintézis a méret csökkentésének következtében egy kielégítő technológiának bizonyult a számok közti navigáció támogatására. Mivel a Shuffle-t elsősorban hallgatjuk, és nem nézzük, ezért szinte magától értetődő, hogy ha lemerülőben van az akkumulátor, akkor is szóban figyelmeztet bennünket kedvenc kütyünk, hogy ideje feltöltenünk.
A beszédszintézis talán legjobb alkalmazását az amerikai Audiodizer cég esetében hallhatjuk. Az MIT által kiadott Technology Review című újság cikkeit nemcsak olvashatjuk a honlapon, hanem az Audiodizer segítségével le is tölthetjük mp3-formátumban. A felolvasott szöveg minősége remek, elsőre talán nem is vesszük észre, hogy gépi hanggal van dolgunk. Az persze továbbra is kérdéses, hogy milyen alkalmazások esetén fogja a hagyományos kijelzőt felváltani a beszédszintézis. Mindez nagyban múlik azon is, hogy a nehezebb technológiai kihívást jelentő beszédfelismerés mikor jut el egy hasonló fejlettségi szintre.
2009. március 25., szerda
Miért jobb digitálisan?
Interjú, technológiai háttér
http://digitalis-nyomda.com/cikk/75/a_miert_jobb_digitalisan.html
Miért jobb digitálisan?
Forrás: hvg.hu, 2008-10-15.
http://digitalis-nyomda.com/cikk/75/a_miert_jobb_digitalisan.html
Miért jobb digitálisan?
Forrás: hvg.hu, 2008-10-15.
2009. március 20., péntek
Díjat nyert a klasszikus regényeket mesélő honlap
FORRÁS: http://index.hu/tech/net/2009/03/19/dijat_nyert_a_klasszikus_regenyeket_meselo_honlap_/
Egy interaktív történetmesélésre specializálódott brit honlap nyerte el a texasi Austinban megrendezett Dél-Délnyugatra fesztivál fődíját. A We Tell Stories oldalán [1] klasszikus regényeket olvashatunk, oly módon, hogy különféle - a sztorihoz kapcsolódó - igen eredeti kezelőfelületeken a megfelelő pontokra klikkelgetünk.
A honlapot a Six to Start elnevezésű brit cég fejlesztette. Dan Hon, a cég egyik alapítója majd kiugrott a bőréből, és szinte el sem hitte, amikor a győzelmüket bejelentették. "Ez egyszerűen fantasztikus!" - nyilatkozta a BBC News-nak Dan. "Igazából annak is örültünk volna, ha a "kísérletező honlapok" fődíját megnyerjük."
A céget még 2007-ben alapították és az ihletet állítólag onnan nyerték, hogy akkoriban váltak divatossá az alternatív valóságokat bemutató játékos honlapok, amelyeknél a kreativitás és a technológia egyaránt közrejátszott a fejlesztésben. Saját honlapjuk is e rendszer segítségével működik, úgy, hogy a befogadó a sztoriba bármikor interaktív módon bekapcsolódhat. Ráadásul ha többen vannak egyszerre a rendszerben, akkor egymással is kapcsolatba léphetnek. Hon szerint a mai középkorú korosztály már a számítógépes játékokkal nőtt fel, emellett pedig manapság az internet már mindenhol jelen van - e két médium lehetőségeit ötvözi honlapjuk.
Hon a rivális elektronikus könyveket unalmasnak tartja. "Tulajdonképpen nem csináltak mást vele, mint a könyvek kéziratát pdf-formátumba másolták. Ezzel nem használják ki sem a számítástechnikát, sem az internetet."
A cég rendszere bizonyos könyveknél úgy működik, mint a Google Maps, másoknál inkább a Facebook és a Twitter közösségi portálok rendszerét használták fel. A Nicci-French írópáros például kipróbálta, hogy élőben írják regényeiket, úgy, hogy az olvasók azonnal elolvashatták a fejükben megszületett és a rendszerbe beírt mondatokat. "Félelmetes volt számukra. Az írás alapvetően magányos tevékenység, ezúttal viszont úgy érezték magukat, mintha előadóművészek lennének." - mesélte Hon a szerzőkről.
Egy interaktív történetmesélésre specializálódott brit honlap nyerte el a texasi Austinban megrendezett Dél-Délnyugatra fesztivál fődíját. A We Tell Stories oldalán [1] klasszikus regényeket olvashatunk, oly módon, hogy különféle - a sztorihoz kapcsolódó - igen eredeti kezelőfelületeken a megfelelő pontokra klikkelgetünk.
A honlapot a Six to Start elnevezésű brit cég fejlesztette. Dan Hon, a cég egyik alapítója majd kiugrott a bőréből, és szinte el sem hitte, amikor a győzelmüket bejelentették. "Ez egyszerűen fantasztikus!" - nyilatkozta a BBC News-nak Dan. "Igazából annak is örültünk volna, ha a "kísérletező honlapok" fődíját megnyerjük."
A céget még 2007-ben alapították és az ihletet állítólag onnan nyerték, hogy akkoriban váltak divatossá az alternatív valóságokat bemutató játékos honlapok, amelyeknél a kreativitás és a technológia egyaránt közrejátszott a fejlesztésben. Saját honlapjuk is e rendszer segítségével működik, úgy, hogy a befogadó a sztoriba bármikor interaktív módon bekapcsolódhat. Ráadásul ha többen vannak egyszerre a rendszerben, akkor egymással is kapcsolatba léphetnek. Hon szerint a mai középkorú korosztály már a számítógépes játékokkal nőtt fel, emellett pedig manapság az internet már mindenhol jelen van - e két médium lehetőségeit ötvözi honlapjuk.
Hon a rivális elektronikus könyveket unalmasnak tartja. "Tulajdonképpen nem csináltak mást vele, mint a könyvek kéziratát pdf-formátumba másolták. Ezzel nem használják ki sem a számítástechnikát, sem az internetet."
A cég rendszere bizonyos könyveknél úgy működik, mint a Google Maps, másoknál inkább a Facebook és a Twitter közösségi portálok rendszerét használták fel. A Nicci-French írópáros például kipróbálta, hogy élőben írják regényeiket, úgy, hogy az olvasók azonnal elolvashatták a fejükben megszületett és a rendszerbe beírt mondatokat. "Félelmetes volt számukra. Az írás alapvetően magányos tevékenység, ezúttal viszont úgy érezték magukat, mintha előadóművészek lennének." - mesélte Hon a szerzőkről.
2009. március 19., csütörtök
Félmillió ingyenkönyvet ad a Google a Sonynak
FORRÁS: http://index.hu/tech/hardver/2009/03/19/felmillio_ingyenkonyvet_ad_a_google_a_sonynak/
A Google és a Sony összefog az elektronikus könyvolvasók koronázatlan királya, az Amazon online áruház Kindle-je ellen.
A keresőből online birodalommá nőtt Google régóta futó könyvtárdigitalizálási projektjének egy részét, 500 ezer könyv beszkennelt változatát adja [1] a Sony készülékéhez. A könyvek mind 1923 előttről valók, a szerzői jog védelme alól már kikerültek, és Hérodotosztól Dickensig mindenféle stílust és témát felölelnek.
A Google könyvtárprojektjének célja az, hogy a világ összes könyvét bedigitalizálják, és a netről szabadon letölthetővé tegyék. A már beszkennelt könyvek PDF formátumban elérhetők ingyenesen a Google adatbázisában, de ez a formátum monitorra lett kitalálva, és az ebook-olvasókon elég rosszul mutat, kényelmetlen olvasni. A félmillió könyvet ezért átkonvertálják EPUB (elektronikus publikáció) formátumba, amit direkt elektronikuskönyv-olvasókra optimalizáltak, és az összes ilyen kütyü használja - a piacvezető Amazon Kindle kivételével.
A félmillió könyvet nem töltik fel előre az összes Sony Readerre, csak ingyenesen letölthetők lesznek a Sony weboldaláról, először a számítógépre, és arról át az ebook-olvasóra. Ezzel a technológiával egyébként a Sony kicsit le van maradva a nagy riválistól, a Kindle ugyanis vezeték nélküli hálózaton keresztül direktben tud csatlakozni az Amazon rendszerére, és ott 245 ezer könyv között válogatni. A Sony készüléke megduplázza a választékot, és árban is az Amazon alá megy (300, illetve 350 dollár a két változat a Kindle 359-e mellett).
A Google és a Sony összefog az elektronikus könyvolvasók koronázatlan királya, az Amazon online áruház Kindle-je ellen.
A keresőből online birodalommá nőtt Google régóta futó könyvtárdigitalizálási projektjének egy részét, 500 ezer könyv beszkennelt változatát adja [1] a Sony készülékéhez. A könyvek mind 1923 előttről valók, a szerzői jog védelme alól már kikerültek, és Hérodotosztól Dickensig mindenféle stílust és témát felölelnek.
A Google könyvtárprojektjének célja az, hogy a világ összes könyvét bedigitalizálják, és a netről szabadon letölthetővé tegyék. A már beszkennelt könyvek PDF formátumban elérhetők ingyenesen a Google adatbázisában, de ez a formátum monitorra lett kitalálva, és az ebook-olvasókon elég rosszul mutat, kényelmetlen olvasni. A félmillió könyvet ezért átkonvertálják EPUB (elektronikus publikáció) formátumba, amit direkt elektronikuskönyv-olvasókra optimalizáltak, és az összes ilyen kütyü használja - a piacvezető Amazon Kindle kivételével.
A félmillió könyvet nem töltik fel előre az összes Sony Readerre, csak ingyenesen letölthetők lesznek a Sony weboldaláról, először a számítógépre, és arról át az ebook-olvasóra. Ezzel a technológiával egyébként a Sony kicsit le van maradva a nagy riválistól, a Kindle ugyanis vezeték nélküli hálózaton keresztül direktben tud csatlakozni az Amazon rendszerére, és ott 245 ezer könyv között válogatni. A Sony készüléke megduplázza a választékot, és árban is az Amazon alá megy (300, illetve 350 dollár a két változat a Kindle 359-e mellett).
2009. március 12., csütörtök
címkék
olvashatóság, optikai minőség, piac, digitális nyomda, példányszám, e-papír, pdf, digitális könyvtár, letöltés, e-book, e-könyv, e-könyvolvasó, szoftver, formátum, összefoglaló
E-book formátumok és olvasók
A Mercator stúdió (http://www.akonyv.hu/) összefoglaló cikkei az e-bookokkal kapcsolatos formátumokról, eszközökről, programokról
Az e-bookokról: http://www.akonyv.hu/ebookrol.htm
Formátumok: http://www.akonyv.hu/ebookformat.htm
Hardver: http://www.akonyv.hu/olvasoe.htm
Szoftver: http://www.akonyv.hu/olvasop.htm
Összefoglaló cikk pdf-ben: http://www.akonyv.hu/cikkek/e-book_formatumok.pdf
Az e-bookokról: http://www.akonyv.hu/ebookrol.htm
Formátumok: http://www.akonyv.hu/ebookformat.htm
Hardver: http://www.akonyv.hu/olvasoe.htm
Szoftver: http://www.akonyv.hu/olvasop.htm
Összefoglaló cikk pdf-ben: http://www.akonyv.hu/cikkek/e-book_formatumok.pdf
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)